Az október 1-jétől életbe lépő áfa-visszatérítési rendszer célja, hogy enyhítse az idősebb korosztály anyagi terheit a dráguló élelmiszerárak közepette. A kormány által bevezetett intézkedés a zöldség-, gyümölcs- és tejtermékek vásárlása esetén biztosít visszatérítést egy meghatározott összegig, számos kérdést vetve fel a megvalósítás módjától a költségvetési hatásokon át az esetleges visszaélésekig.
Az intézkedés háttere és célja
A miniszterelnök szombati bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasok külön figyelmet érdemelnek, mivel az emelkedő élelmiszerárak aránytalanul érintik őket. A visszatérítési rendszer célja, hogy a dráguló árak bizonyos mértékben kompenzálják az idősek költségvetését, mivel a mindennapi bevásárlás – különösen az alapvető termékek, mint a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek – jelentős hányadát teszi ki a kiadásoknak.
A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a visszatérítés közvetlenül azoknak nyújtson segítséget, akik a leginkább rászorulnak, szemben egy általános áfacsökkentéssel, amely elsősorban a kiskereskedőket segítené. Az intézkedés emellett az infláció megfékezését szolgáló átfogó gazdasági program részeként jelenik meg, amely további támogatási elemeket is tartalmaz, például a családok egy részét érintő adómentességi intézkedéseket.
A visszatérítés pontos mechanizmusa
A visszatérítés pontos mechanizmusaAz új rendszer lényege, hogy az idősek október 1-jétől vásárolt, meghatározott termékcsoportokra (zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek) visszakapják az általános forgalmi adót. A visszatérítés azonban nem automatikus, hanem visszaigényléses eljárás keretében történik, amelynek főbb jellemzői:
- Havi felső limit: A visszatérítésre kijelölt összegnek havi maximális határa lesz, amely megakadályozza, hogy egy család a nyugdíjas nevére vásárolva az egész háztartásra vonatkozóan igénybe vegye a kedvezményt.
- Vásárlási kör: Az intézkedés kizárólag a zöldség-, gyümölcs- és tejtermékekre terjed ki, bár a pontos termékkör meghatározása még folyamatban van.
- Átutalás ideje: A visszatérítés kifizetése vagy a nyugdíjjal együtt, vagy külön, a bevásárlást követő 30 napos elszámolási időszak után történik.
Ezzel a rendszerrel a kormány azt kívánja elérni, hogy a visszatérítés a tényleges fogyasztás mértékéhez igazodjon, ugyanakkor minimalizálja a visszaélések lehetőségét.
Pontosan hogyan is fog működni a rendszer?
A boltban történő fizetéskor a kedvezmény igénybevételéhez egy erre a célra kialakított azonosító kártyát kell használni. Az azonosítás és a fizetés után a nyugdíjasnak további teendője nincs, mivel a visszatérítés összege automatikusan megérkezik – akár banki átutalással a jogosult számlájára, akár készpénzben a rendszeres nyugdíjjal együtt.
A számítások és várható összegek
Számos elemző véleménye szerint az átlagos fogyasztói kosár adatai alapján egy tipikus nyugdíjas számára havonta legalább 2900 forint visszatérítésre számíthat. Ez a becslés azon alapul, hogy bár az átlagos nyugdíj körülbelül 240 ezer forint, az idősek vásárlási szokásai – különösen az alapvető élelmiszerek esetében – ennél aránytalanul magasabbak lehetnek.
Más számítások szerint egy nyugdíjasnak 1459–2000 forint közötti összeget jelenthet a visszatérítés, attól függően, hogy melyik áruházláncban vagy kisboltban történik a vásárlás, hiszen az árak és az alkalmazott áfakulcsok eltérőek. Egy legfrissebb felmérés alapján egy nyugdíjas havi bevásárlása körülbelül 31 023 forintot tesz ki, ebből az áfa összege 1459 forintot alkot – bár kisebb üzletek esetében ez az összeg némileg magasabb is lehet.
A teljes rendszer éves szintű költsége jelentős: ha a 2,4 millió magyar nyugdíjas mindegyike havonta átlagosan körülbelül 1700 forintot igényel vissza, az éves szinten akár 50–88 milliárd forintnyi kiadást eredményezhet a költségvetés számára.
Kritikai hangok és adminisztratív kihívások
A tervezett áfa-visszatérítési rendszer számos aggályt vet fel:
- Visszaélések kockázata: Az egyik legnagyobb probléma, hogy a családok kihasználhatják az intézkedést, például úgy, hogy a vásárlásokat az idősek rokon nevére írják, így az egész család a kedvezményből részesülhet.
- Adminisztrációs terhek: A pénztáraknál a visszaigénylés megnövekedett adminisztrációs munkát von maga után, mivel a vásárlási adatokat pontosan kell rögzíteni és továbbítani az állami ellenőrzés érdekében.
- Adatkezelési és ellenőrzési problémák: Az idősek azonosítása, valamint annak biztosítása, hogy a visszatérítés csak a jogosultak számára történjen, komoly technikai és szervezési kihívást jelenthet. Felmerül továbbá annak a kérdése, hogy a visszatérített összeg adóköteles jövedelemnek minősül-e.
- Bankszámla hiánya: A rendszer megvalósítása bonyolultabbá válhat, ha egyes nyugdíjasok nem rendelkeznek belföldi bankszámlával, így a visszatérítés kifizetése akadályokba ütközhet.
Egyes szakértők szerint egy egyszerűbb és átláthatóbb megoldás az lenne, ha a statisztikai adatok alapján előre becsülnék meg az idősek által vásárolt élelmiszerek áfáját, majd ezt automatikusan integrálnák a nyugdíjakba, csökkentve ezzel az adminisztratív terheket és a visszaélések lehetőségét.
