Megjelent a módosított jogszabálytervezet a Vidéki Otthonfelújítási Program átalakításáról (aktuális jogszabály): , amely a korábbi bejelentésekhez kapcsolódva mostantól a nyugdíjasok számára is lehetőséget biztosít a támogatás igénybevételére – emellett további érdekes újdonságok is szerepelnek a dokumentumban.
Társadalmi egyeztetés és határidő
A kormány társadalmi egyeztetésre tette közzé a program módosítását célzó jogszabálytervezetet, és a jogalkotók 2025. február 28-ig várják az érintett felek és szakértők észrevételeit.
Mi az otthonfelújítási támogatás?
A 2025. januárban induló támogatás az 2021–2022 között elérhető program új változata. A támogatás maximális összege 3 millió forint lehet, azonban ez legfeljebb a felújítási munkálatok teljes költségének 50%-át fedezheti. A támogatás az építési munkálatok befejezését követően igényelhető, és az új rendszer legfőbb újdonsága, hogy kizárólag a falvakban található épületek korszerűsítésére fordítható fel.
Nyugdíjasok részére is elérhetővé válna a támogatás
Nyugdíjasok részére is elérhetővé válna a támogatásA tervezet egyik legkiemelkedőbb változtatása, hogy az 5 ezer főnél kevesebb lakosú, ún. preferált kistelepüléseken élő nyugdíjasok is jogosultak lehetnek az otthonfelújítási támogatásra.
A támogatásra azok az igénylők pályázhatnak, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjat, illetve a nyugdíjkorhatár betöltése után folyósított özvegyi nyugdíjat kapnak. Emellett jogosultságot élvezhetnek azok, akik korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátások alapján kapnak nyugdíjat, illetve egyházi jogi személyektől folyósított nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülnek – ideértve azokat is, akiknél a folyósítást ideiglenesen felfüggesztették.
Enyhített feltételek a nyugdíjasok számára
A korábbi rendszerben előírt bizonyos feltételek – például a gyermeknevelés és a legalább egy éves, folyamatos tb-jogviszony megléte – a nyugdíjas igénylők esetében nem lennének szükségesek. Ugyanakkor a többi alapfeltétel továbbra is érvényben marad:
- Az ingatlanban az igénylőnek vagy igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük (ideértve a gyermekek tulajdoni hányadát is, ha arra az értelmezés vonatkozik).
- Az adott ingatlanban bejelentett lakóhellyel kell rendelkezni.
- Nem lehet 5 ezer forintot meghaladó adó- vagy köztartozás.
- Az igénylőknek vállalniuk kell, hogy az ingatlanban legalább 5 évig életvitelszerűen élnek.
- A támogatás kizárólag olyan ingatlanokra igényelhető, melyek 5 ezer főnél kevesebb lakosú, preferált kistelepüléseken találhatók, és csak Magyarország területén fekvő, lakás- vagy lakóházként hasznosított épületekre vonatkozik (ideértve a tanya vagy birtokközpont státuszú, lakáscélú épületeket is).
További módosítások a támogatás rendszerében
A tervezet több apróbb változtatást is tartalmaz:
- Nem igényelhető a támogatás azon személyek részére, akik az elmúlt 5 évben már a 2021–2022-es időszakban kapott hasonló felújítási támogatás miatt vissza kellett fizetniük a kedvezményt.
- Az új rendszerben a támogatás maximális összege ugyanakkor 3 millió forint, de az igénylő korábbi támogatásának összege levonásra kerül ebből az összegből. Például, ha valaki 2021-ben 2 millió forintot vett igénybe, akkor most legfeljebb 1 millió forint támogatásra lehetne jogosult.
- A szabály kiterjed arra is, hogy a korábban kihasznált támogatás összegét bizonyos esetekben (például ha egy gyermek után a másik szülő már élvezte a kedvezményt, vagy ha egy közeli hozzátartozó már igénybe vette az előző támogatást az adott ingatlanra) le kell vonni az új támogatás maximális összegéből.
Ezen felül a tervezet kimondja, hogy egy számlát nem lehet egyszerre több támogatás igénylésére felhasználni. A szabály kibővítené azon támogatások listáját, amelyeket ebből a szempontból figyelembe kell venni – ide tartozik többek között a „régi” és az „új” Falusi CSOK, valamint különböző, jelenleg is érvényben lévő pályázati programok, mint az RRF-REP, a KEHOP_Plusz, az RRF-6.2.1, a Napenergia Plusz Program és a Vidéki Otthonfelújítási Támogatás.
A tervezet emellett módosítaná az otthonfelújítási támogatott kölcsön maximális összegét is, amely továbbra is 6 millió forint lenne. Ebben az esetben a banknak meg kell vizsgálnia, hogy a korábbi támogatás összege hogyan befolyásolja az új, maximálisan igényelhető támogatás összegét. Ha valaki már igénybe vette a 2021–2022-es támogatást, azt az új támogatás összegéből le kell vonni, és a bank a módosított vissza nem térítendő támogatás négyszeresét adhatja otthonfelújítási támogatott hitelként.
A portál szakértői egy példán keresztül szemléltetik a rendszer működését: ha valaki 2022-ben 2 millió forintot kapott, az új rendszer szerint legfeljebb 1 millió forint támogatásra lehetne jogosult, míg a munkálatok előfinanszírozására igényelt hitelből legfeljebb 4 millió forintot hagyhatna jóvá a bank.
A speciális szabályozás mögött az áll, hogy a jelenlegi rendelet szerint a támogatott hitel esetében a kamattámogatás elveszik, ha a kincstár által jóváhagyott vissza nem térítendő támogatás összege nem éri el a kölcsönösszeg 25%-át. Ez a probléma olyan esetekben merülne fel, amikor a bankok 6 millió forintot adnának hitelként azoknak, akik már a korábbi támogatásból nagyobb összeget hasznosítottak. A tervezet célja, hogy ezt a helyzetet és az abból eredő problémákat elkerülje.
Várható pályázók köre
A kormány becslése szerint a programban részt venni fogó 400 ezer család mellett akár több mint 400 ezer nyugdíjas is pályázhat az otthonfelújítási támogatásra.
Nyugdíjas szervezetek kritikája
Nemrég a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapító elnöke, Juhász László is megosztotta véleményét, miszerint a bejelentett intézkedés nem jelent valódi segítséget a nyugdíjasok számára. Véleménye szerint az érintett, 5000 fő alatti településeken élő nyugdíjasok közül sokan vagyontalanabbak, és nem tudják majd igénybe venni a támogatást az önrész hiánya miatt. Emellett a kedvezményes hitellel kapcsolatos szabályokat is kritizálta, mivel a 70 év felettiek számára a hitelfelvétel komoly kockázatot jelenthet, így szerinte az intézkedés nem megfelelő módon szolgálja az idősek érdekeit.
