Cégalapításkor sok szempontot kell figyelembe vennünk, melyeknek mind érdemes utánanézni, mielőtt belevágunk ebbe az elsőre bonyolultnak tűnő folyamatba.
A teendők közé tartozik a cégforma, a cégnév vagy a székhely megválasztása, a tevékenységi körök kijelölése, de akár az ügyvezető meghatározása is.
Az ügyvezető csak természetes személy lehet, aki vezető tisztségviselőként a cég irányítását látja el.
De hogyan lehet valaki ügyvezető és milyen járulékokat kell utána fizetni?
Cikkünkből most kiderül!
Ki lehet, és ki nem lehet ügyvezető?
Természetesen az elsődleges szempont az ügyvezető pozíciójának betöltésekor, hogy az adott személy megfeleljen az előírt gazdasági szabályozásoknak, törvényeknek.
Az ügyvezető tehát csak természetes személy lehet, amely alól kivételek a Kkt.-k és a Bt.-k.
Egyszemélyes gazdasági társaságnál csak abban az esetben lehet valaki ügyvezető munkaviszonyi jogkörben, amennyiben Kft.-ről, Kkt.-ről, Zrt.-ről vagy Bt.-ről van szó, melyet viszont a társasági szerződésben kötelező is feltüntetni.
Az ügyvezető a feladatait csak személyesen láthatja el, így az képviseleti jogcímen nem működik.
Az ügyvezetői pozíciót kizáró tényezők például a következők lehetnek:
- ha a személy bűncselekmény miatt börtönbüntetés alatt áll;
- ha eltiltották a cég fő tevékenységi körétől;
- ha volt korábban vezető tisztségviselő, vagy tulajdonosi pozícióban olyan vállalatnál, melyet 5 éven belül megszüntettek;
- valamint, ha kiszabott fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
Ügyvezetői szerepkörök meghatározása
Egy vállalkozás esetén kétféle szerepkört tölthet be az ügyvezető: a megbízási (azaz társas vállalkozói), vagy a munkaviszonyi szerepkört.
Fontos, hogy minden jogviszony után másképp kerülnek elszámolásra a fizetendő járulékok, attól függően, milyen jogpozícióba helyezzük az ügyvezetőt.
Így tehát nem mindegy a szerepkörök és a jogviszonyok meghatározása, ugyanis azokkal jelentős mértékben tudjuk csökkenteni a befizetett adók nagyságát és a különféle kiadásokat.
De mégis mit jelent ez a gyakorlatban, milyen anyagi terhekkel jár az ügyvezetői pozíció?
Az ügyvezető után fizetendő járulékok
A járulékok kifizetésének alapjául a mindenkori minimálbér szolgál, ez alól csak a nyugdíjjárulék kivétel.
Az első a szociális hozzájárulási adó (azaz szocho), melyet a minimálbér 112,5%-a után kell megfizetni, mértéke 27%.
A szakképzési díj esetén szintén a minimálbér 112,5 %-a adja az alapot, ellenben itt csak 1,5 % a kifizetendő díj mértéke.
Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléknál a kiindulópont a minimálbér 150%-a, ehhez fizetendő még további 8,5%.
A nyugdíjjárulék esetében a fizetendő 10% az alapja pedig az ügyvezető díjazása lesz, de fontos, hogy a kiindulási összeg nem lehet kisebb a minimálbérnél.
Ellenben bizonyos esetekben mentesülni is lehet a járulékok megfizetése alól, például, ha az ügyvezető nyilatkozatot tesz arról, hogy legalább 36 órában munkaviszonyban áll más céggel.
Minden esetben érdemes azonban előzetesen tájékozódni a járulékokkal kapcsolatos részletekről.
Cégalapításhoz válasszon minket!
Ha bármiféle kérdése merülne fel az ügyvezető személyével vagy cégalapítás lépéseivel kapcsolatban, keressen minket bátran!
Vágjon bele a cégalapítás folyamatába még ma!