Áprilisban tovább nőtt a magyarországi kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, a márciusi kiugró eredmény után azonban havi szinten már visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal.
A 2026. június 4-én közzétett adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól és húsvéthatástól megtisztítva 3,6 százalékkal haladta meg a 2025. áprilisi szintet. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított forgalom ugyanakkor 1,2 százalékkal elmaradt a márciusitól.
A számok így kettős képet mutatnak. A lakossági fogyasztás éves összevetésben továbbra is élénkebb, mint egy évvel korábban, a márciusi erőteljes növekedést azonban nem sikerült teljes egészében megtartani.
![]()
A márciusi kiugrás után korrekció érkezett
Márciusban a kiskereskedelmi forgalom éves alapon még 8,2 százalékkal emelkedett, havi összevetésben pedig 1,9 százalékos növekedést regisztráltak. Ehhez képest az áprilisi 1,2 százalékos havi csökkenés jelentős fordulatot jelent, önmagában azonban még nem tekinthető tartós visszaesési folyamatnak.
A havi adatok alakulását számos átmeneti tényező befolyásolhatja. Hatással lehet rájuk az ünnepek időzítése, az időjárás, az előző hónapban előrehozott vásárlások, valamint az egyes nagyobb értékű termékek iránti kereslet változása is.
A négyhavi összesített eredmény mindenesetre továbbra is növekedést mutat. 2026 januárja és áprilisa között a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Az élelmiszerüzletek forgalma tovább emelkedett
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene áprilisban 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
Az üzlettípusokon belül azonban jelentős különbség mutatkozott. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának mintegy háromnegyedét adó vegyes üzletekben 5,2 százalékos növekedést mértek. Az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek értékesítési volumene ezzel szemben 2,7 százalékkal csökkent.
Az adatok arra utalhatnak, hogy a vásárlók továbbra is előnyben részesítik azokat a nagyobb üzleteket és üzletláncokat, ahol több termékkategóriát egy helyen érhetnek el. A szaküzletek számára ezért egyre fontosabbá válhat az egyedi választék, a személyes kiszolgálás és a nagyobb kereskedelmi láncoktól eltérő vásárlói élmény kialakítása.
A nem élelmiszer jellegű üzletek teljesítménye szétszakadt
A nem élelmiszer-kiskereskedelem összesített forgalma éves összevetésben 2,6 százalékkal emelkedett. Az egyes üzletcsoportok eredményei azonban ebben a szegmensben is eltérően alakultak.
A gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletek forgalma 7,7 százalékkal nőtt. A bútor- és műszakicikk-üzletekben 4,6 százalékos, a könyvet, számítástechnikai termékeket és egyéb iparcikkeket értékesítő üzletekben pedig 1,3 százalékos növekedést regisztráltak.
A ruházati szektor jóval gyengébben teljesített. A textil-, ruházati és lábbeliüzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal csökkent, míg a használtcikk-üzletek forgalma 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az iparcikk jellegű vegyes üzletek forgalma lényegében nem változott.
A különbségek azt mutatják, hogy a fogyasztók nem minden termékkategóriában növelik azonos mértékben kiadásaikat. Az egészséghez, szépségápoláshoz, lakásfelszereléshez és műszaki termékekhez kapcsolódó vásárlások erősebbek voltak, miközben a ruházati üzletek továbbra is visszafogottabb kereslettel szembesültek.
Mérsékelten bővült az internetes kereskedelem
A csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmi volumene áprilisban 2,7 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Az online értékesítés a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,6 százalékát adta.
Az internetes kereskedelem tehát tovább növekszik, de már nem feltétlenül olyan ütemben, mint a korábbi évek gyors digitális átállása idején. A webáruházak között közben egyre erősebb a verseny, és a fogyasztók könnyebben hasonlítják össze az árakat, a szállítási feltételeket, valamint a vásárlói értékeléseket.
A kisebb kereskedők számára ezért önmagában egy webáruház működtetése már nem feltétlenül jelent versenyelőnyt. A gyors kiszállítás, az átlátható visszaküldés, az egyszerű fizetés és a megfelelő ügyfélszolgálat ugyanolyan fontossá válhat, mint maga a termékkínálat.
Az üzemanyag-forgalom emelkedett a leggyorsabban
Az üzemanyagtöltő állomások értékesítési volumene 9,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ez volt az egyik legerősebb növekedés a vizsgált kereskedelmi területek között.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomásokon realizálódott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek részesedése 48 százalék, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé pedig 36 százalék volt.
A gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek, amelyek nem tartoznak a hagyományos kiskereskedelmi statisztika fő körébe, nyers adatok alapján 1,5 százalékos volumennövekedést értek el.
Több mint 1700 milliárd forintot költöttek a vásárlók
A magyarországi kiskereskedelem folyó áron számított forgalma 2026 áprilisában elérte az 1742 milliárd forintot. Ez az összeg azonban nem azonos a forgalom volumenének változásával, mivel a folyó áras adatokat az árszínvonal változása is befolyásolja.
A volumenadat azt mutatja meg, hogy a vásárlók az árváltozások hatásától megtisztítva több vagy kevesebb terméket vásároltak-e. Emiatt a vállalkozások számára a bevételi adatok mellett az értékesített mennyiségek és az egy vásárlásra jutó kosárérték alakulását is célszerű külön vizsgálni.
Előfordulhat ugyanis, hogy egy üzlet árbevétele növekszik, miközben az eladott termékek mennyisége nem változik, vagy akár csökken. Ilyen esetben a bevétel emelkedését elsősorban az árak változása okozhatja.
Magyarország növekedése meghaladta az uniós átlagot
Az uniós adatok szerint az Európai Unió egészében a kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Havi összevetésben ugyanakkor az EU-ban 0,5 százalékos, az euróövezetben pedig 0,4 százalékos csökkenést mértek.
A magyarországi 3,6 százalékos éves növekedés így meghaladta az uniós átlagot. A havi csökkenés azonban Magyarországon nagyobb volt az uniós értéknél, ami részben a márciusi erőteljes magyar növekedés utáni korrekcióval magyarázható.
Az adatok alapján a havi visszaesés nem kizárólag magyar jelenség volt. Áprilisban több tagállamban és több termékkategóriában is mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom.
A kereskedőknek továbbra is óvatosan érdemes tervezniük
A friss adatok alapján a magyar kiskereskedelem éves szinten továbbra is növekedési pályán maradt, a havi visszaesés azonban arra figyelmeztet, hogy a fogyasztás bővülése nem egyenletes.
A kereskedelmi vállalkozások számára ezért célszerű külön figyelni az egyes termékcsoportok forgalmát, a készletek forgási sebességét és az akciók tényleges eredményességét. Az összesített árbevétel ugyanis elfedheti, hogy egyes termékek gyorsan fogynak, míg más árucikkek hosszabb ideig maradnak a raktárban.
A kisebb vállalkozások számára különösen fontos lehet a készletezés óvatos megtervezése. A túlzott készlet leköti a pénzügyi forrásokat, a túl alacsony készletszint viszont elmaradt értékesítést és elégedetlen vásárlókat eredményezhet.
Az áprilisi adatok összességében nem a fogyasztás összeomlását, hanem a márciusi kiugrás utáni lassulást mutatják. Az éves növekedés fennmaradt, de a különböző kereskedelmi ágazatok között egyre nagyobb eltérések alakultak ki.
