Vegyünk alapul egy magyar magánszemélyt, aki egy hazai termelővállalkozás többségi tulajdonosa.
A cégtulajdonos a házastársával és gyermekeivel az Egyesült Királyságba költözik. A család London közelében bérel lakást, a gyermekek brit iskolába járnak, és a család helyi egészségbiztosítással rendelkezik.
A magyarországi családi ingatlant ugyanakkor megtartják. A vállalkozónak Magyarországon továbbra is vannak befektetései, bankszámlái, valamint tulajdonosi érdekeltsége a vállalkozásban.
A cégtulajdonos nem áll munkaviszonyban a saját magyar társaságával, és rendszeres munkabért sem vesz fel. Ennek ellenére aktívan részt vesz a vállalkozás működésében: áttekinti a havi pénzügyi jelentéseket, tárgyal a fontos partnerekkel, jóváhagyja a beruházásokat, és bizonyos szerződéseket személyesen ír alá.
Ebben a helyzetben az adóügyi illetőség nem dönthető el pusztán az alapján, hogy a vállalkozó hány napot töltött az Egyesült Királyságban.
A külföldről végzett cégirányítás vállalati adókockázatot is okozhat
Amennyiben a vállalkozó a magyar társaság stratégiai irányítását rendszeresen Londonból végzi, az már nemcsak a magánszemélyként fennálló adóügyi illetőségét érintheti.
A külföldi adóhatóság azt is vizsgálhatja, hogy a magyar vállalkozás tényleges üzletvezetésének vagy meghatározó irányításának helye nem került-e részben vagy egészben az Egyesült Királyságba.
Különösen kockázatos lehet, ha a cégtulajdonos külföldről:
- rendszeresen vezetői értekezleteket tart;
- üzleti döntéseket hagy jóvá;
- jelentős szerződéseket köt;
- banki tranzakciókat engedélyez;
- munkáltatói vagy tulajdonosi döntéseket hoz;
- a vállalkozás napi működését irányítja.
A körülményektől függően felmerülhet, hogy a magyar társaságnak külföldön adóköteles jelenléte vagy telephelye keletkezik.
Ebben az esetben a vállalkozásnak külföldi bejelentkezési, nyilvántartási, bevallási és adófizetési kötelezettsége is létrejöhet. A két ország adózási szabályait és a közöttük alkalmazandó egyezményt együttesen kell vizsgálni.
A virtuális telephelyhez nem feltétlenül kell külön iroda
A nemzetközi adózásban a telephely nem minden esetben jelent gyárat, üzlethelyiséget vagy hagyományos irodát.
Bizonyos körülmények között a rendszeres külföldi vállalatirányítás is megalapozhat adóztatási jogot. A hatóság azt értékeli, hogy van-e olyan tartós, szervezett és gazdaságilag érdemi tevékenység, amely az adott országhoz kapcsolja a vállalkozást.
Egy magánlakásból végzett alkalmi e-mail-váltás önmagában rendszerint nem azonos egy külföldi telephely működtetésével. Más megítélés alá eshet azonban, ha a társaság vezetője hónapokon vagy éveken keresztül rendszeresen ugyanonnan irányítja a vállalkozást.
A digitális működés ezért nem teszi láthatatlanná a vezetési tevékenységet. Az elektronikus aláírások, belépési adatok, videókonferenciák, utazási nyilvántartások és levelezések alapján utólag is rekonstruálható lehet, honnan történtek a meghatározó döntések.
A rendszeres magyarországi cégvezetés más eredményre vezethet
Eltérő lehet az értékelés, ha a cégtulajdonos a család külföldi tartózkodása ellenére a magyar vállalkozást ténylegesen Magyarországról irányítja.
Ha rendszeresen hazautazik, és a vezetői értekezletek, szerződéskötések, stratégiai döntések és banki jóváhagyások Magyarországon történnek, kisebb lehet annak a kockázata, hogy a társaság külföldi telephelyét vagy külföldi üzletvezetési helyét állapítsák meg.
Ez azonban még nem dönti el automatikusan a magánszemély adóügyi illetőségét. A család külföldi letelepedése erős személyes kapcsolatot hoz létre az Egyesült Királysággal, miközben a vállalkozás irányítása és a vagyoni érdekeltségek Magyarországhoz köthetik.
A hatóságoknak ilyenkor a teljes élethelyzetet kell mérlegelniük.
A külföldi befektetések önmagukban nem hoznak létre új illetőséget
Sok nemzetközi életvitelt folytató vállalkozó több országban rendelkezik bankszámlával, értékpapírszámlával vagy befektetési portfólióval.
Egy osztrák bankszámla, svájci értékpapír-portfólió vagy luxemburgi befektetési alap önmagában általában nem teszi az érintett személyt az adott ország adórezidensévé.
A külföldi vagyonelemek azonban fontos információt jelenthetnek a hatóság számára. Megmutathatják, hol kezelik a vagyont, melyik ország pénzügyi rendszerét használja az érintett, és honnan származnak a befektetési jövedelmek.
A kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség és más hozamok adóztatása eltérhet a személy adóügyi illetőségétől. Bizonyos jövedelmeket a forrásország is megadóztathat, miközben az illetőség szerinti államban bevallási vagy további adófizetési kötelezettség keletkezhet.
Az igazgatói tiszteletdíj külön szabályok alá kerülhet
Előfordulhat, hogy a külföldre költöző magyar vállalkozó egy brit társaság igazgatósági tagjaként rendszeresen tiszteletdíjat kap.
Az ilyen bevétel adóztatását nem feltétlenül ugyanazok a szabályok határozzák meg, mint a munkabérét vagy vállalkozói díját. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények gyakran külön rendelkezést tartalmaznak a társaság vezető testületének tagjaként megszerzett díjazásra.
Ez azt jelentheti, hogy az igazgatói tiszteletdíjat a társaság székhelye szerinti ország is megadóztathatja, függetlenül attól, hogy az érintett személy végül melyik államban minősül adóügyi illetőségűnek.
Az illetőség szerinti országban a jövedelmet ettől még rendszerint fel kell tüntetni, a kettős adóztatást pedig az alkalmazandó egyezményben meghatározott módszerrel lehet elkerülni.
