A 2024-es adóévet érintő társasági adóbevallás és -fizetés határideje 2025. június 2. A határidő közeledtével különösen fontos, hogy a vállalkozások alaposan előkészítsék adókalkulációjukat, és elkerüljék a tipikus hibákat. Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat, amelyekre érdemes fokozott figyelmet fordítani.
1. Gyakori adóalap-korrekciók – mire kell figyelni?
Számos olyan társasági adóalap-módosító tétel van, amely a legtöbb vállalkozás esetében előfordul. Ezek pontos alkalmazása alapvető fontosságú a szabályszerű bevalláshoz. A leggyakoribb tételek:
-
céltartalék-képzéshez kapcsolódó növelő és csökkentő korrekciók,
-
számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés eltérései,
-
értékvesztés elszámolása és annak visszaírása,
-
jogerős bírságok miatti adóalap-növelések.
Ezen kívül előfordulhatnak olyan korrekciók is, amelyek dokumentáció nélkül nem érvényesíthetők, vagy épp ellenkezőleg: megfelelő igazolással elkerülhetők a kötelező növelések.
Támogatások és adományok kezelése
A közhasznú szervezetek számára nyújtott támogatások után akár a támogatás háromszorosával is csökkenthető a TAO-alap. Ugyanakkor más szervezetek vagy vállalkozások részére történő támogatás esetén is elkerülhető lehet az adóalap-növelés – ha a vonatkozó dokumentáció megfelelően alátámasztja, hogy a kiadás a vállalkozás érdekében merült fel.
Hiányos vagy nem megfelelő dokumentáció esetén viszont a támogatás összege adóalap-növelő tétellé válik, amely plusz adófizetési kötelezettséget jelent.
Selejtezések – nem mindegy, hogyan történik
A TAO törvény szerint a selejtezett eszközök könyv szerinti értéke adóalap-növelő tétel. Ugyanakkor lehetőség van a számított nyilvántartási értékkel történő csökkentésre is – ami sok esetben megegyezik a könyv szerinti értékkel, így a módosítás hatása semleges.
Viszont ha nincs megfelelő selejtezési jegyzőkönyv, vagy az nem tartalmaz elegendő adatot, a csökkentő tétel nem alkalmazható. Ilyenkor a teljes könyv szerinti érték növeli az adóalapot, mint nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás.
Egyéb nem elszámolható költségek
A társasági adóról szóló törvény melléklete felsorolja azokat a kiadásokat, amelyek nem minősülnek vállalkozási célúnak, és így növelni kell velük az adóalapot. Fontos azonban, hogy ez a lista nem teljes körű – ezért más, hasonló természetű költségek is adóalap-növelőként értelmezhetők, még ha konkrétan nincsenek is nevesítve a mellékletben.
2. Adókedvezmények – csak pontos nyilvántartással!
Számos adókedvezmény – például fejlesztési vagy energiahatékonysági beruházás esetén – kizárólag akkor vehető igénybe, ha az adózó megfelelően vezeti nyilvántartásait, és a bevallásban pontosan tünteti fel a kedvezményre vonatkozó adatokat.
Amennyiben a dokumentáció hibás vagy hiányos, az adóhatóság akár évekkel később, egy ellenőrzés során is kifogásolhatja a kedvezmény jogosságát. Ez jelentős adókockázatot, akár adóhiányt és pótlékfizetést is eredményezhet.
A KKV minősítés szerepe
A társasági adó kedvezményeinek egy része csak kis- és középvállalkozások számára érhető el. A vállalkozás méretének helyes meghatározása ezért nemcsak az adóalap-kedvezmények szempontjából fontos, hanem hatással van például a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vagy az innovációs járulék alóli mentesség megítélésére is.
A tévesen megállapított KKV-státusz miatt a vállalkozás könnyen eleshet jogos kedvezményektől, vagy ellenkező esetben jogosulatlan igénybevétel esetén plusz adófizetési kötelezettséggel és pótlékkal is szembesülhet.
3. Kutatás-fejlesztés: új kedvezmény a 2024-es évtől
A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény 2024-től akár a teljes számított társasági adó mértékéig érvényesíthető. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a K+F költségekkel nem csökkenthető sem az adóalap, sem az innovációs járulék alapja.
Előny: A fel nem használt kedvezményt a jogosultság keletkezésétől számított négy éven belül a NAV visszatérítheti.
Az adókedvezmény csak akkor alkalmazható biztonsággal, ha azt megfelelően részletezett nyilvántartás támasztja alá. Ezért érdemes már a K+F tevékenység megkezdésekor előre átgondolni, hogy az adóalap-csökkentés vagy az adókedvezmény jelent-e nagyobb pénzügyi előnyt.
Kapcsolódó jogszabály: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
