2026. augusztus 12-től új korszak kezdődött az élelmiszerekkel érintkező csomagolások piacán. Az Európai Unió új csomagolási rendelete, a PPWR ettől az időponttól korlátozza a PFAS-anyagokat tartalmazó élelmiszer-csomagolások forgalomba hozatalát.
A változás nem csupán a csomagolóanyag-gyártókat érinti. Az élelmiszeripari vállalkozásoknak, pékségeknek, éttermeknek, gyorséttermeknek, kávézóknak és más vendéglátóhelyeknek is érdemes ellenőrizniük, milyen csomagolóanyagokat szereznek be és milyen dokumentációt tud ezekhez biztosítani a beszállító.
Az uniós csomagolási szabályozás 2026. augusztus 12-től új követelményeket állít az élelmiszerrel érintkező csomagolások elé.
Mi az a PFAS?
A PFAS a per- és polifluorozott alkilanyagok nagy csoportjának összefoglaló neve.
Ezeket az anyagokat számos ipari és fogyasztási termékben alkalmazták, többek között azért, mert ellenállóvá tehetik az anyagokat a vízzel, zsírral vagy szennyeződésekkel szemben.
Ez a tulajdonság a csomagolóiparban is hasznos volt. Zsírálló papírokban, élelmiszeres dobozokban és más, étellel érintkező csomagolásokban is előfordulhatnak PFAS-vegyületek.
Az Európai Unió azonban egyre szigorúbban kezeli ezeket az anyagokat.
Mi változott 2026. augusztus 12-én?
Az EU új, csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete, a 2025/40/EU rendelet, vagyis a PPWR szerint 2026. augusztus 12-től nem hozható forgalomba olyan élelmiszerrel érintkező csomagolás, amelyben a PFAS koncentrációja eléri vagy meghaladja a rendeletben meghatározott határértékeket.
Az új szabályozás része annak a jóval szélesebb változásnak, amelyről korábban már részletesen írtunk az új uniós csomagolási szabályokról szóló összefoglalónkban.
A PPWR ugyanis nem egyszerűen a hulladékkezelést szabályozza. A csomagolás teljes életciklusával foglalkozik, annak gyártásától és összetételétől egészen az újrahasználatig és újrahasznosításig.
Konkrét PFAS-határértékeket határoztak meg
A szabályozás három különböző határértéket állapít meg.
- augusztus 12-től élelmiszerrel érintkező csomagolás nem hozható forgalomba, ha PFAS-tartalma eléri vagy meghaladja:
- egy konkrét, célzottan vizsgált PFAS esetében a 25 ppb értéket;
- a célzott vizsgálattal meghatározott PFAS-ok összességénél a 250 ppb értéket;
- a PFAS-ok teljes mennyiségénél, a polimer PFAS-okat is beleértve, az 50 ppm értéket.
Ez már nem általános környezetvédelmi célkitűzés, hanem konkrét termékmegfelelési követelmény.
Milyen csomagolások lehetnek érintettek?
A szabály minden olyan csomagolás szempontjából lényeges lehet, amely élelmiszerrel közvetlenül érintkezik.
Ilyen lehet például:
- hamburgeres és egyéb elviteles ételdoboz;
- pizzadoboz;
- süteményes és péksüteményes csomagolás;
- zsírpapír és zsírálló csomagolópapír;
- szendvicscsomagolás;
- elviteles ételes doboz;
- egyes poharak és fedelek;
- mikrohullámú sütőben használható ételtároló;
- gyorséttermi csomagolás;
- más egyszer használatos, élelmiszerrel érintkező csomagolóanyag.
Nem az számít tehát önmagában, hogy a csomagolás papírnak, kartonnak vagy műanyagnak látszik. A felhasznált bevonatok és egyéb anyagok összetétele is lényeges lehet.
Az éttermeknek és pékségeknek is érdemes lépniük
Egy kisebb vendéglátóhely természetesen jellemzően nem saját laboratóriumban fogja vizsgálni a kávéspoharat vagy a hamburgeres dobozt.
A gyakorlati feladat inkább a beszállítói lánc ellenőrzése.
Ha egy vállalkozás elviteles csomagolást használ, érdemes megvizsgálnia:
- kitől szerzi be a csomagolóanyagot;
- pontosan milyen terméket vásárol;
- rendelkezik-e a beszállító megfelelő termékinformációval;
- igazolható-e a csomagolás PPWR-megfelelősége;
- rendelkezésre áll-e a szükséges műszaki dokumentáció vagy megfelelőségi nyilatkozat.
A Deloitte összefoglalója szerint a vállalkozások számára az egyik legfontosabb aktuális feladat éppen a csomagolási portfólió feltérképezése és a strukturált beszállítói adatkérés kialakítása.
Az elviteles és kiszállított ételeknél a csomagolás megfelelősége az ellátási lánc egyre fontosabb részévé válik.
A dokumentáció szerepe is felértékelődik
Az új rendszer egyik lényeges eleme, hogy a megfelelőségnek nemcsak ténylegesen fenn kell állnia, hanem azt dokumentumokkal is igazolni kell.
A PPWR szerint a PFAS-követelményeknek való megfelelést a rendelet szerinti műszaki dokumentációban kell igazolni.
Ez különösen fontossá teszi a beszállítók kiválasztását.
Egy vállalkozásnak ezért a jövőben nem feltétlenül lesz elegendő azt tudnia, hogy például „papír ételdobozt” vásárol. Arra is szükség lehet, hogy a termék eredete, anyagösszetétele és megfelelősége megfelelően dokumentált legyen.
Az import különösen érzékeny terület lehet
Nagyobb figyelmet érdemelhetnek azok a vállalkozások, amelyek a csomagolást közvetlenül külföldről szerzik be.
Ilyenkor ugyanis az adott gazdasági szereplő helyzete eltérhet attól, amikor magyar vagy más uniós forgalmazótól vásárol.
Különösen webshopos vagy közvetlen távol-keleti beszerzésnél érdemes ellenőrizni, hogy a gyártó vagy beszállító valóban rendelkezik-e az európai követelmények teljesítéséhez szükséges dokumentációval.
Az alacsony beszerzési ár önmagában már kevésbé vonzó, ha mögötte dokumentációs fekete lyuk tátong.
A „környezetbarát” felirat önmagában semmit sem bizonyít
Fontos különbség van a marketingállítás és a jogszabályi megfelelőség között.
Egy csomagolóanyagon szereplő olyan kifejezések, mint:
- „eco”;
- „green”;
- „environmentally friendly”;
- „natural”;
- „sustainable”;
önmagukban nem igazolják, hogy a csomagolás megfelel a PFAS-határértékeknek vagy a PPWR egyéb követelményeinek.
Sőt, a környezetvédelmi állításokkal kapcsolatban az uniós szabályozás is egyre szigorúbb. Erről a greenwashingra vonatkozó új szabályokról szóló cikkünkben részletesebben is írtunk.
A jól hangzó zöld címke tehát nem helyettesíti a megfelelőségi dokumentációt.
Mit érdemes most tenni?
Az érintett vállalkozások számára nem feltétlenül egy óriási megfelelési projekt jelenti az első lépést.
Érdemes először egyszerű leltárt készíteni.
Kerüljön egy listára minden rendszeresen használt:
- pohár;
- fedél;
- papírtasak;
- hamburgeres doboz;
- pizzadoboz;
- süteményes doboz;
- zsírpapír;
- ételtartó edény;
- fólia;
- egyéb élelmiszerrel érintkező csomagolás.
Ezután már beszállítónként ellenőrizhető, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges dokumentáció.
Nagyobb vállalkozásnál érdemes a beszerzési folyamatot is módosítani úgy, hogy új csomagolóanyag csak a szükséges megfelelőségi dokumentumok ellenőrzése után kerülhessen be a rendszerbe.
Nem csak a PFAS-ról szól az új szabályozás
A PFAS-korlátozás azért kap most különös figyelmet, mert 2026. augusztus 12-től konkrétan alkalmazandó előírás.
A PPWR azonban ennél jóval szélesebb szabályozás.
A következő években további követelmények jelennek meg többek között:
- a csomagolások újrahasznosíthatóságával;
- az újrafeldolgozott anyagok arányával;
- a csomagolás minimalizálásával;
- az újrahasználható csomagolásokkal;
- a címkézéssel;
- valamint a csomagolási hulladék csökkentésével kapcsolatban.
Ezért a mostani változás inkább a startpisztoly, mint a történet vége.
