Egy magyar webáruház árukészletet szállít egy német vagy cseh logisztikai központba, hogy onnan gyorsabban szolgálja ki a helyi vásárlókat. A termékeket még nem adta el, tulajdonosváltás nem történt, az áru csupán egyik raktárból a másikba került.
Áfaszempontból azonban ez ma nem feltétlenül egyszerű raktári mozgás.
A vállalkozás saját árujának másik uniós tagállamba történő áthelyezése jelenleg több esetben helyi áfaregisztrációt, külön bevallást, nyilvántartást és külföldi adóhatósági ügyintézést eredményezhet. Egyetlen új raktár megnyitása így könnyen magával húzhat egy teljes adminisztrációs uszályt.
Ezen változtathat az Európai Unió új szabályozása.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2026. július 28-án megjelent a Bizottság 2026/1869 számú végrehajtási rendelete. A jogszabály létrehozza a saját áruk tagállamok közötti áthelyezéséhez kapcsolódó új különös áfarendszer technikai kereteit. A rendszer a ViDA, vagyis a VAT in the Digital Age reformcsomag egyik fontos eleme.
Az új rendszer fő szabályai 2028. július 1-jétől alkalmazandók. Addig a vállalkozásoknak nem kell azonnal megváltoztatniuk a jelenlegi áfakezelésüket, de a több tagállamban készletet tartó cégeknek már most érdemes megvizsgálniuk, hogyan érinti majd őket az átállás.
Mit jelent a saját áru másik tagállamba történő áthelyezése?
Saját áru áthelyezéséről beszélhetünk például akkor, amikor egy magyar vállalkozás a tulajdonában lévő termékeket:
- magyar raktárból német raktárba szállítja;
- egy cseh fulfillment szolgáltatóhoz küldi;
- lengyelországi értékesítésre készletezi be;
- külföldi kiállítás, bemutató vagy későbbi értékesítés céljára mozgatja;
- egyik uniós logisztikai központjából egy másikba irányítja át.
A termék tulajdonosa közben ugyanaz a vállalkozás marad. Nincs még külső vevő, nincs klasszikus adásvétel, áfaszempontból azonban a készletmozgás meghatározott esetekben közösségi termékértékesítésnek és a másik országban közösségi termékbeszerzésnek minősülhet.
Ez jelenleg azt eredményezheti, hogy a vállalkozásnak a célországban is áfaszámot kell kérnie. Az uniós jogalkotó kifejezetten azért hozza létre az új rendszert, mert a saját áruk mozgatása ma gyakran regisztrációs kötelezettséget keletkeztet mind az indítás, mind az érkezés szerinti tagállamban.
A külföldi regisztráció ráadásul nem egyetlen nyomtatvány kitöltését jelenti. Kapcsolódhat hozzá:
- helyi áfabevallás;
- összesítő nyilatkozat;
- készletnyilvántartás;
- számlázási követelmény;
- adóhatósági levelezés;
- helyi nyelvű ügyintézés;
- külföldi könyvelő vagy adótanácsadó díja.
Egy több országban raktározó webáruház ezért akár öt-hat különböző áfarendszerben is kénytelen lehet mozogni.
Mit hoz az új sajátáru-áthelyezési rendszer?
Az új rendszer egy külön OSS-modult hoz létre a saját áruk tagállamok közötti mozgatásához.
Az OSS, vagyis az egyablakos áfarendszer már jelenleg is lehetővé teszi, hogy bizonyos határon átnyúló fogyasztói értékesítések áfáját a vállalkozás egyetlen tagállamban vallja be és fizesse meg.
A ViDA-reform ezt az elvet terjeszti ki a saját készletek mozgatására is. Az Európai Bizottság szerint a cél az, hogy a vállalkozásoknak kevesebb esetben kelljen külön-külön áfaregisztrációt kérniük minden olyan országban, ahol árut tárolnak vagy értékesítenek.
Az új rendszerben a vállalkozás a saját árujának érintett áthelyezéseit a letelepedése szerinti vagy más szabály alapján meghatározott azonosító tagállam elektronikus felületén jelentheti be.
Magyar vállalkozásnál ez főszabály szerint azt jelentheti, hogy a cég Magyarországról teljesíti a különös rendszerhez kapcsolódó bevallási kötelezettségét.
Megszűnik a célországban történő regisztráció?
Az új rendszer egyik legfontosabb könnyítése, hogy az abban szereplő sajátáru-áthelyezéshez kapcsolódó közösségi beszerzés a rendeltetési tagállamban adómentessé válik, és önmagában emiatt nem keletkezik helyi áfaregisztrációs kötelezettség.
Ez jelentős változás lehet azoknak a cégeknek, amelyek több tagállam raktárai között rendszeresen mozgatnak készletet.
Nem jelenti azonban azt, hogy 2028-tól minden külföldi áfaregisztráció automatikusan megszűnik.
Helyi áfaszámra továbbra is szükség lehet például akkor, ha a vállalkozás:
- az új különös rendszerbe nem tartozó ügyletet végez;
- helyben olyan értékesítést teljesít, amely nem kezelhető OSS-en keresztül;
- helyi beszerzése vagy levonható áfája miatt regisztrációra szorul;
- importál;
- ingatlanhoz kapcsolódó ügyletet végez;
- más, országonként külön kezelt adóköteles tevékenységet folytat.
Az új rendszer tehát nem univerzális áfavarázspálca. Egy fontos regisztrációs okot szüntethet meg, de minden tevékenységet külön meg kell vizsgálni.
Ki választhatja az új rendszert?
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a saját árujukat más tagállamba áthelyező adóalanyok csatlakozzanak a különös rendszerhez.
A részvétel a vállalkozás döntésén alapul. Ha azonban a cég belép, a rendszer az összes olyan sajátáru-áthelyezésére kiterjed, amely megfelel a jogszabály feltételeinek. Nem lehet országonként vagy szállítmányonként mazsolázni, hogy melyik áru kerüljön bele, és melyik maradjon kívül.
Nem tartozik a rendszerbe az olyan áthelyezés, amelynél a rendeltetési tagállamban nem áll fenn teljes áfalevonási jog. Az érintettséget ezért az áru típusa, későbbi felhasználása és a vállalkozás tevékenysége alapján is vizsgálni kell.
Ha a vállalkozás már használja az uniós OSS-rendszert, a sajátáru-áthelyezési rendszerhez ugyanaz az azonosító tagállam kapcsolódik. Ez segít elkerülni, hogy ugyanaz a vállalkozás két különböző országban működtessen párhuzamos OSS-adminisztrációt.
Havonta kell majd bevallást benyújtani
A sajátáru-áthelyezési rendszerben a vállalkozásnak havonta elektronikus áfabevallást kell benyújtania.
A bevallás határideje az adott hónapot követő hónap utolsó napja. Akkor is be kell nyújtani nullás bevallást, ha az adott időszakban nem történt a rendszerbe tartozó készletáthelyezés.
A bevallásban szerepelnie kell többek között:
- a vállalkozás áfaazonosítójának;
- annak a tagállamnak, ahová az árut szállították;
- az áthelyezett áruk áfa nélküli összértékének;
- annak a tagállamnak, ahonnan az áru elindult;
- az esetleges korábbi időszakokat érintő korrekcióknak.
Ha például egy magyar vállalkozás ugyanabban a hónapban Németországba, Ausztriába és Szlovákiába is mozgat saját árut, az adatokat tagállamonként elkülönítve kell majd feltüntetnie.
Tíz évig meg kell őrizni a nyilvántartást
Az egyszerűbb regisztráció nem jelenti a dokumentáció eltűnését.
A vállalkozásnak részletes nyilvántartást kell vezetnie a rendszerben kezelt árumozgásokról. A nyilvántartásnak olyan részletességűnek kell lennie, hogy az indulás és a rendeltetés szerinti tagállam adóhatósága ellenőrizni tudja a bevallás helyességét.
Az adatokat elektronikus formában kérésre rendelkezésre kell bocsátani, és az áthelyezés évének végétől számított tíz évig meg kell őrizni.
A készletnyilvántartásnak ezért várhatóan össze kell kapcsolnia:
- a termék azonosítóját;
- a mennyiséget;
- az indulási helyet;
- a célraktárt;
- a szállítás időpontját;
- az áru értékét;
- a későbbi értékesítést;
- a visszaszállítást;
- a selejtezést vagy más korrekciót.
Egy Excel-tábla egyetlen „Németországba ment” megjegyzéssel kevés lesz. Az új rendszer kevesebb regisztrációt, de jóval rendezettebb adatfolyamot kér.
Ezért is érdemes a vállalkozásoknak időben megvizsgálniuk az eÁFA Tool használatát és az áfabevallási adatok automatizálását.
A levonható külföldi áfa nem kerülhet bele a külön bevallásba
A sajátáru-áthelyezési OSS-bevallásban a vállalkozás nem vonhatja le a más tagállamban felmerült beszerzéseinek áfáját.
A visszaigénylés történhet:
- az uniós áfa-visszatérítési eljárásban;
- harmadik országbeli vállalkozásnál az arra vonatkozó külön rendszerben;
- vagy helyi áfabevallásban, ha a vállalkozás más okból továbbra is regisztrálva van az adott országban.
Ez különösen azoknál a cégeknél lehet fontos, amelyek külföldön:
- raktárbérleti díjat;
- csomagolási szolgáltatást;
- logisztikai díjat;
- javítási költséget;
- helyi marketing- vagy rendezvényköltséget
fizetnek.
Az új rendszer ezért nemcsak a kimenő árumozgások nyilvántartását érinti. A bejövő külföldi számlák áfakezelését is újra kell gondolni. A nemzetközi adatcseréről és az adóhatóság rendelkezésére álló információkról korábban az A NAV már a külföldi számláidat is látja című cikkünkben írtunk.
A külföldi raktárból történő értékesítés is egyszerűbbé válhat
A saját áru áthelyezésének különös rendszere nem önmagában érkezik.
A ViDA-csomag 2028. július 1-jétől kibővíti az uniós OSS-rendszert is. Bizonyos esetekben a másik tagállamban letelepedéssel nem rendelkező vállalkozás a külföldi raktárból végzett helyi fogyasztói értékesítést is az OSS-en keresztül vallhatja be.
Például egy magyar webáruház:
- árut küld egy német fulfillment raktárba;
- az árumozgást a sajátáru-áthelyezési rendszerben jelenti;
- a terméket később német magánszemélynek értékesíti;
- az értékesítés áfáját a kibővített uniós OSS-rendszerben vallja be.
Ez együtt már valóban csökkentheti annak szükségességét, hogy a magyar vállalkozás kizárólag a németországi készlettartás és helyi fogyasztói értékesítés miatt német áfaszámot tartson fenn.
A konkrét működéshez azonban az értékesítés típusát, a vevőt, a termék útját és a raktározási szerződést is meg kell vizsgálni.
B2B értékesítésnél kötelező fordított adózás jöhet
A ViDA-rendszer másik fontos eleme a kötelező fordított adózás kiterjesztése.
Ha egy vállalkozás nincs letelepedve és nincs helyi áfaszámmal azonosítva abban a tagállamban, ahol az áfa fizetendő, miközben áfaazonosítóval rendelkező helyi vállalkozásnak értékesít, főszabály szerint a vevő válhat az adó megfizetésére kötelezetté.
Ez a sajátáru-áthelyezési rendszerrel együtt további külföldi áfaregisztrációkat tehet szükségtelenné.
A rendszer logikája:
- saját áru mozgatása: külön OSS-modul;
- helyi magánszemélynek történő értékesítés: kibővített uniós OSS;
- helyi áfaalanynak történő értékesítés: meghatározott esetben fordított adózás.
A három elem együtt alkotja a Single VAT Registration, vagyis az egységes uniós áfaregisztrációs reform gerincét.
Megszűnik a vevői készlet egyszerűsítése
A jelenlegi uniós szabályok külön egyszerűsítést tartalmaznak az úgynevezett vevői készletre, angolul call-off stockra.
Ilyenkor az árut egy előre ismert vevő részére viszik át másik tagállamba, de a tulajdonjog csak később, a készlet lehívásakor száll át.
Új vevői készletes konstrukciót 2028. június 30-át követően már nem lehet indítani. A korábban megkezdett ügyletek átmenetileg tovább futhatnak, de a jelenlegi rendszer 2029. június 30-án végleg megszűnik.
A vállalkozásoknak ezért át kell tekinteniük:
- melyik szerződésük minősül vevői készletnek;
- mikor indult a készletmozgatás;
- mikor történik meg a tulajdonátszállás;
- alkalmazható-e majd helyette az új sajátáru-rendszer;
- szükséges-e a szerződések módosítása.
Az új rendelet már 2027-től is hoz technikai változásokat
A 2026/1869 számú végrehajtási rendelet egyes rendelkezéseit már 2027. január 1-jétől alkalmazni kell.
Ezek elsősorban az OSS- és IOSS-rendszerek adatmezőit, az azonosítási adatokat, az elektronikus üzeneteket és a tagállamok közötti adatcserét érintik. Az új sajátáru-áthelyezési rendszerhez szükséges teljes technikai struktúra 2028. július 1-jén lép működésbe.
Az Európai Bizottság 2026. július 24-én felülvizsgált OSS-útmutatót is közzétett a 2027-től alkalmazandó változásokhoz.
Az OSS-t vagy IOSS-t már használó magyar webáruházaknak ezért nem érdemes 2028-ig mély álomba tenniük a projektet. Az első rendszer- és adatváltozások jóval korábban megjelenhetnek.
Hogyan kapcsolódik mindez a magyar áfadigitalizációhoz?
A magyar adórendszerben is egyre nagyobb szerepet kapnak a strukturált, automatikusan feldolgozható adatok.
Az eÁFA, az Online Számla, az ONYA és az uniós ViDA-rendszer ugyan nem azonos szolgáltatások, de az irány közös:
- kevesebb kézi adatbevitel;
- több előre kitöltött információ;
- gyorsabb adatcsere;
- egységesebb elektronikus nyilvántartás;
- könnyebben összevethető bevallási és számlaadatok.
Az új végrehajtási rendelet alapján a tagállamoknak a már rendelkezésükre álló nemzeti adatokkal elő kell tölteniük a különös rendszerek regisztrációs információit. Az adatok helyességéért ugyanakkor továbbra is maga a vállalkozás felel.
A magyar vállalkozások számára ezért egyre fontosabb lesz, hogy a számlázási, raktári és könyvelési rendszerek ugyanazokat az adatokat beszéljék. A következő évek áfabevallása nem a különálló táblázatok olimpiai összemásolásáról, hanem az adatfolyamok összehangolásáról szól majd.
Az átállás hazai oldaláról a közelgő ÁNYK-kivezetésről és az eÁFA 2.0 rendszeréről szóló cikkünkben található részletesebb összefoglaló.
Mely vállalkozásokat érinti leginkább?
Az új szabály különösen fontos lehet:
- webáruházaknak;
- piactereken értékesítő vállalkozásoknak;
- több országban fulfillment raktárt használó cégeknek;
- gyártóknak;
- nagykereskedőknek;
- nemzetközi cégcsoportoknak;
- franchise-hálózatoknak;
- alkatrészeket és pótalkatrészeket mozgató vállalkozásoknak;
- kiállításokra és bemutatókra árut szállító cégeknek;
- több uniós logisztikai központtal működő importőröknek.
Az EU-n kívülről beszerzett áruknál az import- és vámkezelés ettől elkülönülő feladat marad. Az importáló webáruházaknak ezért az új áfarendszer mellett a kis értékű internetes rendelésekre bevezetett három eurós átalányvámot és a vámeljárások változásait is figyelniük kell.
A NAV felületeinek változásairól a vámos nyomtatványok ONYA-rendszerbe költözéséről szóló cikkünkben írtunk.
Példa: magyar webáruház három külföldi raktárral
Tegyük fel, hogy egy magyar webáruház:
- Magyarországon működik;
- Németországban és Csehországban tart készletet;
- mindkét országból helyi vásárlókat szolgál ki;
- időnként a német raktárból a cseh raktárba is átcsoportosít árut.
A jelenlegi rendszerben az árumozgások és helyi értékesítések miatt mindkét célországban felmerülhet áfaregisztráció és helyi bevallás.
A 2028-as új struktúrában:
- a Magyarországról Németországba és Csehországba történő sajátáru-áthelyezések bekerülhetnek az új különös rendszerbe;
- a Németországból Csehországba történő áthelyezés szintén kezelhető lehet ugyanott;
- a helyi fogyasztói értékesítések bekerülhetnek a kibővített OSS-be;
- a helyi vállalkozásoknak végzett értékesítéseknél alkalmazható lehet a fordított adózás.
A cég így Magyarországról kezelheti a jelenleg több országra szétszóródó kötelezettségeinek jelentős részét.
A helyi áfaszámok megszüntetése előtt azonban ellenőrizni kell, marad-e olyan tevékenység vagy levonási igény, amely miatt a regisztráció továbbra is szükséges.
Mire készüljenek a vállalkozások?
1. Térképezzék fel a készlet útját
Rögzíteni kell:
- honnan indul az áru;
- melyik országba érkezik;
- ki a tulajdonosa;
- ki tárolja;
- mikor és kinek értékesítik;
- történik-e további tagállamok közötti áthelyezés.
2. Ellenőrizzék a külföldi áfaregisztrációkat
Érdemes országonként megvizsgálni:
- miért volt szükség az áfaszámra;
- kizárólag sajátáru-áthelyezés miatt kérték-e;
- történik-e helyi értékesítés;
- merül-e fel levonható helyi áfa;
- mely kötelezettségek kerülhetnek át az OSS-rendszerbe.
3. Vizsgálják meg a raktári rendszert
A vállalkozásnak 2028-tól havi és tagállami bontásban pontosan rekonstruálnia kell az árumozgásokat.
A raktárprogramnak ezért kezelnie kell:
- a belső készletáthelyezést;
- az értéket;
- a célországot;
- a visszaküldést;
- a selejtezést;
- az értékesítéshez történő kapcsolást;
- az utólagos korrekciókat.
4. Nézzék át a fulfillment-szerződéseket
A szerződésből egyértelműen ki kell derülnie:
- ki marad az áru tulajdonosa;
- ki rendeli el az áthelyezést;
- milyen adatot ad át a raktár;
- mikor készül készletjelentés;
- hogyan kezelik az elveszett vagy sérült árut;
- ki felel az adatok pontosságáért.
5. Vonják be időben a könyvelőt és az adótanácsadót
A felkészülés nem 2028. június 30-án kezdődik. A raktári, számlázási és könyvelési rendszerek módosítása hosszabb folyamat lehet.
Egy nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnál különösen fontos, hogy a könyvelő rendelkezzen közösségi áfaügyletekhez szükséges tapasztalattal. A kiválasztás szempontjait a hogyan válasszunk megfelelő könyvelőt című útmutatónkban foglaltuk össze.
6. Készítsenek adózási és adminisztrációs leltárt
A külföldi áfaszámok, belépési adatok, meghatalmazások és bevallási kötelezettségek gyakran több szolgáltatónál szétszórva találhatók.
Az átállás előtt célszerű elvégezni egy teljes céges adminisztrációs auditot, és egyetlen nyilvántartásban összegyűjteni minden érintett országot és kötelezettséget.
A 2026. július 28-án megjelent uniós végrehajtási rendelet technikai keretet ad a saját áruk tagállamok közötti áthelyezésére szolgáló új OSS-rendszerhez.
A legfontosabb változások:
- az új rendszer 2028. július 1-jétől alkalmazandó;
- csökkentheti a külföldi áfaregisztrációk számát;
- a vállalkozás egyetlen tagállamban jelentheti az érintett készletáthelyezéseket;
- havi bevallást kell benyújtani, szükség esetén nullásan is;
- a nyilvántartásokat tíz évig kell megőrizni;
- a rendszer választása esetén minden jogosult sajátáru-áthelyezést bele kell foglalni;
- az új rendszer mellett kibővül az OSS, és több B2B-ügyletnél kötelező fordított adózás jöhet;
- a jelenlegi vevői készletes egyszerűsítés fokozatosan megszűnik.
A változás elsősorban a több országban raktározó webáruházak, kereskedők és gyártók életét könnyítheti meg.
Az adminisztráció azonban nem tűnik el, csak átalakul. Kevesebb külföldi áfaszámért cserébe pontosabb, havi és tagállami bontású készletadatokra lesz szükség. A papírsárkányból digitális polip lesz, de legalább egyetlen irányítópulton lehet majd megszámolni a karjait.
A cikk a 2026. július 30-án elérhető uniós jogszabályok és hivatalos európai bizottsági tájékoztatások alapján készült. A részletes magyar átültető szabályok és a hazai elektronikus felületek működése még változhat. A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül egyedi adó- vagy jogi tanácsadásnak.
