2025 februárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új adategyeztetési eljárást vezet be, amely transzparens módon biztosít lehetőséget a vállalkozások számára az esetleges adateltérések tisztázására. Az új rendszer célja, hogy az adózókat partnerként kezelje, és még a revizori ellenőrzések előtt lehetőséget biztosítson az eltérések kijavítására. Az adategyeztetés elmulasztása azonban súlyos következményekkel járhat: ha az adózó a NAV megkeresésére 15 napon belül nem reagál, akár 300 ezer forintos bírságra is számíthat, valamint revízió is indulhat ellene.
A rendszer előnyei a vállalkozások számára
Az adóhatóság szerint az új módszer jelentős előnyökkel jár a cégek számára, mivel az adatelérés problémáit nem egy hagyományos ellenőrzési eljárás keretében kell tisztázni, hanem egy gyors és átlátható online folyamat során. A rendszer lehetővé teszi, hogy az adózók egyszerűen megjelöljék a hiba típusát, így az esetleges problémák gyorsan és hatékonyan rendezhetők.
Az eljárás működése
A NAV az adatok összevetésével ellenőrzi, hogy a vállalkozások által benyújtott bevallások megfelelnek-e a valóságos gazdasági tevékenységeknek. Amennyiben eltérést tapasztalnak, az érintett adózót értesítik, és lehetőséget biztosítanak számára az adategyeztetésre. A vállalkozásoknak 15 nap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a NAV megkeresésére. Ha nem történik válaszadás, a hatóság pénzbírságot szabhat ki, amely akár 300 ezer forint is lehet, valamint szükség esetén revíziót is elrendelhet.
A NAV célja: a csalárd adózók kiszűrése
A NAV célja: a csalárd adózók kiszűréseAz új adategyeztetési eljárás célja, hogy a NAV hatékonyabban lépjen fel az adócsalások ellen, miközben segíti a szabálykövető vállalkozásokat. Az adózók kapnak elsőként lehetőséget az eltérésből eredő hibák kijavítására, nem a revizorok, így a NAV szerint a vállalkozók is nyernek az új eljárással. Az eljárás során kiderülhet, hogy tévedésből írták el a számlaszámot, vagy szándékos adóeltitkolás áll az eltérő adatok mögött.
Az adategyeztetés akkor is indokolt, amikor közel valós idejű adatokból (online számla, online pénztárgép, vámadatok) jóval nagyobb összegű fizetendő áfa látszik, mint amennyi a vállalkozó áfabevallásában szerepel. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy az érintettek saját üzletpolitikájuk és számviteli rendszerük szerint igazítsák ki az eltéréseket.
Milyen esetekben indokolt az adategyeztetés?
Az adategyeztetésre különösen akkor kerül sor, ha:
- A bevallott és az online pénztárgépekből, online számlarendszerből vagy vámadatokból származó adatok között jelentős eltérések mutatkoznak.
- Egy adott vállalkozás az áfabevallásában kisebb összeget tüntet fel fizetendő adóként, mint amennyit a valós idejű adatforrások mutatnak.
- Téves vagy szándékosan hibás számlaszám kerül feltüntetésre, amely problémát okozhat az áfa-visszaigénylések során.
- Az eltérések olyan fiktív számlákhoz kapcsolódnak, amelyekről a számlát kiállító fél nem is tud.
A rendszer bevezetésének hatása
Az új rendszer révén az adózók maguk korrigálhatják az eltéréseket, így elkerülhetők a későbbi, időigényes hatósági eljárások. Az adategyeztetés gyors és egyszerű módja annak, hogy a vállalkozások elkerüljék a büntetéseket és egyben pontosabbá tegyék az adóbevallásaikat.
–
A februártól bevezetett új adategyeztetési eljárás lehetőséget ad a vállalkozások számára az adatok gyors és hatékony korrigálására. Az eljárás transzparens és rugalmas módot biztosít az adózók számára az eltérések tisztázására, elkerülve ezzel a komolyabb szankciókat és revíziókat. Az adategyeztetés elmulasztása azonban jelentős bírságot vonhat maga után, így az adózóknak érdemes élniük az időben történő önellenőrzés lehetőségével. A NAV célja, hogy ezzel a módszerrel ne csak a csalárd adózókat szűrje ki, hanem egyúttal egy együttműködésre épülő, átláthatóbb adózási rendszert hozzon létre.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
