cégjog

A tag kizárásának feltételei és joghatása

cégjog /

A kizárás jogi háttere A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fenntartotta a korábbi, gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) szabályait a tag kizárásával kapcsolatban. A kizárás kizárólag a társaság által indított kereset útján, bírósági vagy választottbírósági határozattal történhet, ha a tag társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A kizárás jogi értelmezése és a kizárás alapjául szolgáló […]

A tag kizárásának feltételei és joghatása Read More »

A létesítő okirat módosítása – kisebbségvédelem

cégjog /

Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése Az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezésének feltételei A társasági jog keretein belül a kisebbségi tagok számára biztosított egyik fontos jog az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése. Ennek célja, hogy a társaság működésével kapcsolatban felmerülő gazdasági események független ellenőrzését lehetővé tegye, ha az adott döntések vagy tranzakciók tisztázása indokolttá válik. A könyvvizsgálat iránti kérelmet a társaság legfőbb

A létesítő okirat módosítása – kisebbségvédelem Read More »

A létesítő okirat módosítása

cégjog /

A létesítő okirat módosításának esetei A létesítő okirat módosítása olyan kérdés, amely egyensúlyt igényel az alapítók kezdeti szándékai és a gazdasági társaság folyamatos működéséhez szükséges rugalmasság között. A társasági élet során előálló változások indokolhatják az okirat módosítását, azonban a döntéshozatal módja alapvetően meghatározza a társaság alkalmazkodóképességét. A jelenlegi szabályozás szerint a létesítő okirat módosítása történhet:

A létesítő okirat módosítása Read More »

A társaság alapításának bírósági bejelentése

cégjog /

A gazdasági társaság alapítása nem csupán egy szerződés vagy létesítő okirat aláírását jelenti, hanem egy komplex jogi folyamatot, amelynek egyik legfontosabb eleme a cégbírósági bejelentés és a nyilvántartásba vétel. Ennek megfelelő jogszabályi keretét elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Cégnyilvántartásról szóló törvény (Ctv.) biztosítja. A cégnyilvántartásba vétel nélkül a társaság nem rendelkezik önálló jogi

A társaság alapításának bírósági bejelentése Read More »

A gazdasági társaság alapítása

cégjog /

A létesítő okirat szerepe A gazdasági társaságok a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok szerint, létesítő okiratuk alapján kerülnek nyilvántartásba, és ezzel jönnek létre. A létesítő okirat jellemzően egy társasági szerződés, amely több tag közös akaratát rögzíti a társaság alapítására vonatkozóan. Egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetében viszont az alapító egyoldalú nyilatkozatot tesz, így ezt az

A gazdasági társaság alapítása Read More »

A gazdasági társaságok általános szabályai 3. Választottbíróság

cégjog /

A választottbírósági eljárás társasági jogi vonatkozásai A választottbíráskodás jogi alapjai A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a gazdasági társaságok jogviszonyait a magánautonómia elvére épülő kapcsolatoknak tekinti, ennek megfelelően széles körben biztosítja a társasági jogviták választottbírósági útra terelésének lehetőségét. Az ilyen jogviták rendezésének sajátos szabályozására azért van szükség, mert a Ptk. 1:6. §-a alapján a jogérvényesítés főszabályként az

A gazdasági társaságok általános szabályai 3. Választottbíróság Read More »

A gazdasági társaságok általános szabályozása 3. Jognyilatkozatok

cégjog /

Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje A gazdasági társaságok működésében kiemelten fontos, hogy a jognyilatkozatok rögzített és utólag ellenőrizhető formában jöjjenek létre. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános előírása szerint – amennyiben speciális szabályozás másként nem rendelkezik – az írásbeliség követelményként jelenik meg. A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése alapján írásbelinek minősül minden olyan jognyilatkozat, amely alkalmas

A gazdasági társaságok általános szabályozása 3. Jognyilatkozatok Read More »

Cégiratok, iratmegőrzés és a felelősség kérdése – Mit kell tudnia a cégvezetőknek?

adó, cégjog /

Minden vállalkozás működésének alapvető feltétele a megfelelő iratkezelés és iratmegőrzés. Akár egy cégeljárás során keletkező alapító okiratról, akár egy társasági adóbevallásról, számláról, szerződésről vagy munkaszerződésről van szó, a cégeknek számos olyan dokumentummal kell rendelkezniük, amelyeket a törvényi előírások szerint hosszú időn keresztül kötelesek megőrizni. A vállalat életében számos helyzet adódik – például ügyvezetőváltás, székhelymódosítás, NAV-ellenőrzés

Cégiratok, iratmegőrzés és a felelősség kérdése – Mit kell tudnia a cégvezetőknek? Read More »

A gazdasági társaságok általános szabályozása 2. A társaság tagjai

cégjog /

A társasági tagság alapjai A társaság tagjaira vonatkozó szabályozás abból az általános jogelvből indul ki, amely kimondja, hogy jogi személyeket csak a polgári jog alanyai, vagyis jogképes személyek hozhatnak létre [Ptk. 3:4. § (1) bekezdés]. Ennek megfelelően a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok kizárólag az általánosan megengedő rendelkezésektől eltérő eseteket szabályozzák. Ezek a korlátozó előírások lényegében

A gazdasági társaságok általános szabályozása 2. A társaság tagjai Read More »

A gazdasági társaságok általános szabályozása 1.

cégjog /

A Társasági Jog Integrált Szabályozása és Változásai A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) jelentős módosításokat hozott a társasági jog terén, beolvasztva a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat a kódexbe. Az integrált szabályozás lehetővé teszi az egyéb magánjogi területekkel való szorosabb kapcsolatot, valamint csökkenti az esetleges ellentmondásokat és párhuzamosságokat. Sárközy Tamás szerint azonban ez a megoldás nem feltétlenül előnyös

A gazdasági társaságok általános szabályozása 1. Read More »

Alapfogalmak 1. : A gazdasági társaságok

cégjog /

A gazdasági társaságok szerepe és szabályozása Magyarországon A gazdasági társaságok jelentős szerepet töltenek be a modern gazdasági rendszerben, mivel lehetőséget biztosítanak a különböző gazdasági tevékenységek szervezett keretek közötti lebonyolítására. Magyarországon a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás az Európai Unió előírásaihoz és a nemzetközi jogi normákhoz igazodik, miközben figyelembe veszi a hazai gazdasági és társadalmi sajátosságokat. A

Alapfogalmak 1. : A gazdasági társaságok Read More »

Munkavállaló kérheti-e a cég felszámolását, ha tartoznak neki munkabérrel?

cégjog /

Egy munkavállaló, akinek a munkáltató cége tartozik fizetéssel, végkielégítéssel, mit tud tenni, ha csak hitegetik és a cég fizetésképtelen? Felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló mint hitelező kezdeményezheti-e a kft. felszámolását, és hogy az elmaradt béréhez és végkielégítéséhez a felszámolás keretében a felszámoló felmondása után hozzájuthat-e. Felszámolási eljárás kezdeményezése A munkavállaló hitelezőként kezdeményezheti a felszámolási

Munkavállaló kérheti-e a cég felszámolását, ha tartoznak neki munkabérrel? Read More »

Cég ügyvezetője egy másik cég? Hogyan?

cégjog /

A vezető tisztségviselői pozíciót általában természetes személyek töltik be, azonban jogi személyek is betölthetik ezt a szerepet, ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Például egy kft. ügyvezetője lehet egy másik kft. is. Ebben az összefoglalóban bemutatjuk a jogi személy ügyvezetővé történő kinevezésének és működésének feltételeit, valamint a gyakorlati kihívásokat. Kinevezési Feltételek Ha jogi személyt neveznek ki

Cég ügyvezetője egy másik cég? Hogyan? Read More »

Speciális vállalkozási formák: Közös vállalat, Európai részvénytársaság (SE) és Európai Szövetkezet (SCE)

cégjog /

A magyar jogrendszerben a hagyományos vállalkozási formákon (egyéni vállalkozás, bt., kft., zrt.) túl léteznek speciális formák is, amelyek bizonyos esetekben előnyösebbek lehetnek a vállalkozók számára. Ezek közé tartozik a közös vállalat, az Európai részvénytársaság (SE) és az Európai Szövetkezet (SCE). Ebben az átfogó útmutatóban részletesen áttekintjük ezeket a speciális vállalkozási formákat, azok előnyeit, hátrányait, alapításának

Speciális vállalkozási formák: Közös vállalat, Európai részvénytársaság (SE) és Európai Szövetkezet (SCE) Read More »

Cégvezetők, -tulajdonosok rémálma: az eltiltás jogintézménye

cégalapítás, cégjog /

A cégalapítások meghiúsulásának egyik vezető indoka az, hogy az adott személy valamilyen módon el van tiltva. Ez lehet cégjogi eltiltás, illetve adójogi „eltiltás” – utóbbi az adószám kiadását akadályozza meg. Jelen cikkben az elsőt vesszük górcső alá. Mit jelent az eltiltás? Az eltiltás mind a tagra, mind pedig a vezető tisztségviselőre vonatkozik. Ezek a személyek

Cégvezetők, -tulajdonosok rémálma: az eltiltás jogintézménye Read More »

TÁRCSÁZOM