cégjog

A Kft. 4. – Az üzletrész öröklése – házastársi vagyon – felosztása

cégjog /

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletes szabályokat tartalmaz az üzletrész örökléséről és annak jogutódra történő átszállásáról. A törvényi rendelkezések az ipso iure öröklési rend elveit követik, vagyis a tag halála esetén az üzletrész az öröklési jog szabályai szerint száll át az örökösre. A szabályozás azonban lehetőséget biztosít arra, […]

A Kft. 4. – Az üzletrész öröklése – házastársi vagyon – felosztása Read More »

A Kft. 3. – Az üzletrész és átruházása

cégjog /

Az üzletrész fogalma A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) újradefiniálta az üzletrész fogalmát, amely a korlátolt felelősségű társaságban a tagokat megillető jogok és kötelezettségek összességét jelenti. Az új meghatározás kihagyja a társaság vagyonából való részesedésre való utalást, mivel a társaság önálló jogalany, amelynek saját vagyona van, és a tagok csak a társaság megszűnése esetén részesedhetnek ebből. A

A Kft. 3. – Az üzletrész és átruházása Read More »

A Kft. 2 – Az üzletrész, közös tulajdon

cégjog /

Az üzletrész fogalma A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) újradefiniálta az üzletrész fogalmát, amely a korlátolt felelősségű társaságban a tagokat megillető jogok és kötelezettségek összességét jelenti. Az új meghatározás kihagyja a társaság vagyonából való részesedésre való utalást, mivel a társaság önálló jogalany, amelynek saját vagyona van, és a tagok csak a társaság megszűnése esetén részesedhetnek ebből. A

A Kft. 2 – Az üzletrész, közös tulajdon Read More »

A Kft 1. – A társaság alapítása

cégjog /

A korlátolt felelősségű társaság meghatározása A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nem változtatott a korlátolt felelősségű társaság (kft.) meghatározásán. A jogszabály szövegezésében tapasztalható kisebb eltérések csupán a fogalmi és terminológiai egység biztosítását szolgálják. A kft. esetében a tagok nem felelnek a társaság tartozásaiért, ami a jogszabály szövegében is megjelenik. A Ptk. ennek megfelelően a tagok helytállási kötelezettségének

A Kft 1. – A társaság alapítása Read More »

A betéti társaság

cégjog /

A betéti társaság a közkereseti társasággal hasonlóan személyegyesítő társasági forma, de itt a tagok felelőssége eltérő. Legalább egy tagnak, a beltagként szereplő személynek korlátlan felelőssége van, míg a kültag felelőssége korlátozott, azaz a vagyoni hozzájárulásának mértékéig terjed. A betéti társaság jogi személyiséggel rendelkezik, és ennek megfelelően a társaság önállóan vállalhat kötelezettségeket és szerezhet jogokat. A

A betéti társaság Read More »

A közkereseti társaság

cégjog /

A közkereseti társaság jogi személyiséget kapott, de ez nem változtatott lényegesen a működésén. Megőrizte személyegyesítő jellegét, amely a tagok döntéshozatali jogában, ügyvezetésében és a társasági kötelezettségekért való helytállásban is megnyilvánul. A társaság működésének alapja a tagok vagyoni hozzájárulása, amely a társaságot illeti meg, nem pedig a többi tagot. A tagok korlátlan felelőssége miatt speciális szabályok

A közkereseti társaság Read More »

A gazdasági társaság átalakulása és egyesülése, megszűnése

cégjog /

Az átalakulás esetei és feltételei A gazdasági társaságok átalakulása olyan formában történhet, hogy az új jogi személy is főként gazdasági tevékenységet folytasson. Ennek megfelelően egy gazdasági társaság nem alakulhat át olyan jogi személlyé, amelynek főtevékenysége nem gazdasági, így például nem válhat egyesületté vagy alapítvánnyá. Előfordulhat olyan eset is, amikor az átalakulás kötelezővé válik a jegyzett

A gazdasági társaság átalakulása és egyesülése, megszűnése Read More »

Az állandó könyvvizsgáló

cégjog /

A könyvvizsgáló szerepe a gazdasági társaságoknál A törvény meghatározza az állandó könyvvizsgáló szerepét egy gazdasági társaságnál. Nem tartalmazza részletesen a könyvvizsgálói tevékenységet, mivel erre külön jogszabályok vonatkoznak, de rögzíti, hogy a feladatokat milyen személyi feltételekkel rendelkező szakemberek láthatják el. A könyvvizsgáló felelőssége, hogy a társaság pénzügyi helyzetét folyamatosan ellenőrizze, biztosítva ezzel a tulajdonosok és egyéb

Az állandó könyvvizsgáló Read More »

A felügyelőbizottság 2.

cégjog /

A munkavállalói részvétel a gazdasági társaságok irányításában A munkavállalói részvétel jelentősége A gazdasági társaságok működésének egyik alapvető kérdése, hogy az érintett szereplők – elsősorban a tulajdonosok és a vezetők – milyen mértékben vonják be a munkavállalókat a vállalatirányításba. A hagyományos kapitalista szemlélet szerint a vállalat működésének elsődleges célja a tulajdonosi érdekek szolgálata, hiszen ők biztosítják

A felügyelőbizottság 2. Read More »

A felügyelőbizottság 1.

cégjog /

A felügyelőbizottság fogalma és jogi szabályozása A felügyelőbizottság egy olyan társasági szerv, amelynek feladata a gazdasági társaságok működésének ellenőrzése és a vezető tisztségviselők tevékenységének felügyelete. Fő célja, hogy biztosítsa a társaság jogszerű, átlátható és hatékony működését, valamint a tagok és a tulajdonosok érdekeinek védelmét. A felügyelőbizottság létrehozása egyes esetekben kötelező, más esetekben pedig a társaság

A felügyelőbizottság 1. Read More »

Ügyvezetés és képviselet a gazdasági társaságokban 2.

cégjog /

A társaság képviselete és cégjegyzés   A cégjegyzés fogalma és jogi alapjai A cégjegyzés a társaság nevében történő írásbeli nyilatkozattételt jelenti, amennyiben a képviseleti jog valamilyen szervezeti kapcsolaton alapul. A cégjegyzési jog a vezető tisztségviselőket vagy az erre felhatalmazott munkavállalókat illeti meg, akik írásban tesznek nyilatkozatot a társaság nevében. Ezzel szemben a meghatalmazáson alapuló képviselet

Ügyvezetés és képviselet a gazdasági társaságokban 2. Read More »

Ügyvezetés és képviselet a gazdasági társaságokban 1.

cégjog /

A vezető tisztségviselő önállósága A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a gazdasági társaságok ügyvezetése a vezető tisztségviselők önálló tevékenységének minősül, amelyért teljes felelősséggel tartoznak a társasággal szemben. Ez az önállóság független attól, hogy a vezető tisztségviselő megbízási vagy munkajogviszonyban látja el feladatát. Bár a munkajogviszony esetén a munkáltató és a munkavállaló között alá-fölérendeltségi viszony áll fenn,

Ügyvezetés és képviselet a gazdasági társaságokban 1. Read More »

A gazdasági társaság szervezete

cégjog /

A legfőbb szerv szerepe és hatásköre A gazdasági társaságok működésének egyik legfontosabb alapelve, hogy a társaság irányítása és döntéshozatala meghatározott szervezeti struktúra alapján történik. Ennek egyik leglényegesebb eleme a legfőbb szerv, amely a társaság stratégiai döntéseit hozza meg, valamint a jogszabályban és a létesítő okiratban rögzített hatáskörökkel rendelkezik. A legfőbb szerv minden társasági formában jelen

A gazdasági társaság szervezete Read More »

A tag kizárásának feltételei és joghatása

cégjog /

A kizárás jogi háttere A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fenntartotta a korábbi, gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) szabályait a tag kizárásával kapcsolatban. A kizárás kizárólag a társaság által indított kereset útján, bírósági vagy választottbírósági határozattal történhet, ha a tag társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A kizárás jogi értelmezése és a kizárás alapjául szolgáló

A tag kizárásának feltételei és joghatása Read More »

A létesítő okirat módosítása – kisebbségvédelem

cégjog /

Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése Az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezésének feltételei A társasági jog keretein belül a kisebbségi tagok számára biztosított egyik fontos jog az egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése. Ennek célja, hogy a társaság működésével kapcsolatban felmerülő gazdasági események független ellenőrzését lehetővé tegye, ha az adott döntések vagy tranzakciók tisztázása indokolttá válik. A könyvvizsgálat iránti kérelmet a társaság legfőbb

A létesítő okirat módosítása – kisebbségvédelem Read More »

TÁRCSÁZOM