Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a helyzeteket, amelyek az adószám törléséhez vezethetnek, és mint kiderül, sok esetben lehetséges az adószám visszaállítása.
Az adószám törlése többek között az áfalevonási jog elvesztését eredményezheti [az áfatörvény 137. § (1) bekezdése szerint], és cégek esetében elindíthatja a cég megszüntetésére irányuló bírósági eljárást. Sorra vesszük azokat a körülményeket, amelyek az adószám törléséhez vezethetnek, és mint látni fogjuk, sok esetben van lehetőség az adószám visszaállítására is, ami egyben a fent említett hátrányok megszüntetését is eredményezi.
Az Art. 246. paragrafusa összesen nyolc esetet sorol fel az adószám törlésével kapcsolatban, amelyeket két jól elkülöníthető csoportra oszthatunk. A nyolc eseten túl az Art. külön foglalkozik a beszámoló közzétételének elmulasztása miatti adószám törléssel, így ezzel a körülménnyel külön foglalkozunk. Az adószám törlésének egyik csoportját azok a mulasztások alkotják, amelyek szabályszerű orvoslása esetén az adóhatóság kérelemre visszaállítja a már törölt adószámot.
Az alábbi esetekben tehát az adóhatóság kérelemre visszaállíthatja az adószámot:
- Az adózó nem található a bejegyzett székhelyén, amit az adóhatóság helyszíni vizsgálat során állapított meg.
- Hivatalos adóhatósági dokumentum, amelyet postán küldtek, kétszer egymás után kézbesíthetetlennek tekintendő, mert a címzett ismeretlen, vagy nincs megfelelő postaládája.
- Nem teljesítik a támogatások visszafizetésére vonatkozó kötelezettséget.
- Az áfaösszesítő nyilatkozat vagy a havi adó- és járulékbevallás benyújtása több mint 365 napos késéssel történik.
- Székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, és nem jelentette be ezt a szándékát.
A fent említett esetekben az adózó képes lehet visszaszerezni a már véglegesen törölt adószámát, ha kérelmet nyújt be és igazolja, hogy megszüntette a mulasztásokat.
Az adóhatóság azonban, mielőtt törölné az adószámot, felszólítja a mulasztást elkövető adózót, hogy teljesítse kötelezettségeit. Az adóhatóság tehát figyelmeztetést ad az adószám törlésére, ha az adózót nem találja a székhelyén, vagy ha postai úton nem tudja kézbesíteni a küldeményt, vagy ha a székhelyszolgáltató nem található a nyilvántartásban. A NAV minden esetben először felszólítja az adózót, hogy állítsa helyre a jogszerűséget, felszólítás nélkül tehát nincs adószámtörlés!
Ezen esetekben az adóhatóság 30 napos határidőt szab a kötelezettségek teljesítésére. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, a NAV törli az adószámot. Ha az adózó a törlési határozat véglegessé válásáig teljesíti kötelezettségeit, az adóhatóság visszavonja a határozatot. Tehát ilyenkor még mindig van menteni a menthetőt!
Cégek esetében az adóhatóság a következő napon, miután az adószám törlési határozata véglegessé vált, értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság pedig 20 munkanapon belül megszűntnek nyilvánítja a céget.
A cégbíróság a megszűnésről szóló döntését a cégközlönyben teszi közzé, amely ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.
Azonban, ha a cégbíróság nem kap értesítést arról, hogy az adóhatóság visszavonta a törlési határozatot, akkor elindítja a kényszertörlési eljárást.
A cégbíróság a kényszertörlési eljárásról szóló jogerős végzést a Cégközlönyben teszi közzé. Ezzel kezdődik meg a kényszertörlés folyamata. De még ebben a fázisban is leállítható a folyamat! Vagyis még ebben az esetben is visszaállítható a cég státusza. A cégtörvény 117/C paragrafusa szerint a kényszertörlési eljárás megindításától számított 90 napon belül az adózó képviselője kérheti az eljárás megszüntetését, ha helyreállította a törvényes állapotot.
A kényszertörlési eljárás sikeres leállításához és a cég működőképességének helyreállításához négy feltételnek kell teljes mértékben megfelelni:
- A kényszertörlési eljárás indítását indokló ok már nem áll fenn, a cég törvényes működése helyreállt.
- A cég kiegyenlítette azokat a követeléseket, amelyeket a kényszertörlési eljárás során szemben vele bejelentettek.
- A cég megfizette a kényszertörlési eljárás megszüntetésének előírt illetékét.
- A cég rendelkezik érvényes adószámmal.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19. paragrafus (1) bekezdésének e) pontja szerint az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának joga abban a pillanatban megszűnik, amikor az adószám törléséről szóló adóhatósági határozat véglegessé válik. Továbbá, ha a tevékenység végzésének bármely feltétele hiányzik – például a vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott székhellyel – a nyilvántartó hatóság megtilthatja a tevékenység folytatását.
A székhely kérdése kiemelt jelentőséggel bír az adószám törlésével kapcsolatos esetek nagy részében. Fontos megjegyezni, hogy mind a cégek, mind az egyéni vállalkozók számára a székhely a vállalkozás bejegyzett irodáját jelenti. Ez az a hely, ahol a vállalkozás hivatalos iratait átveszik, érkeztetik, őrzik és rendelkezésre tartják, és amelyet kötelezően cégtáblával kell megjelölni.
Tehát annak ellenére, hogy a céges dokumentumok nagy része már elektronikusan, a cégkapun keresztül érkezik, minden cégnek és egyéni vállalkozónak továbbra is biztosítania kell a fizikai hozzáférhetőséget a székhelyén, postaláda kihelyezésével és cégmegjelöléssel.
Az adószám törlésének vannak olyan esetei, ahol a törvény jelentősen szigorúbb. Az Art. 246. paragrafusának (8) bekezdése szerint az alábbi esetekben nincs lehetőség az adószám kérelemre történő visszaállítására:
A következő esetekben nem valósak az adózó által bejelentett információk:
– Az adózó által a rá vonatkozó szabályok szerint bejelentett székhely nem létező cím,
– Az adózó nem jelentett be törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatóságnál, annak ellenére, hogy erre felszólítást kapott,
– Az adózó ellenőrzése során kiderül, hogy az adózó által bejelentett törvényes képviselő nem létező személy.
Ha az adózó nem létező személyt vagy címet jelentett be, akkor nem érkezik adóhatósági felszólítás a törvényes állapot helyreállítására. Ezek a mulasztások súlyos és alapvető kötelezettségszegések, ezért az adózó nem élhet a fenti kérelemmel.
Az adóhatóság csak akkor állapít meg adószámot ezekben az esetekben, ha az adózónál felszámolást rendeltek el, ezzel segítve az eljárás lebonyolítását. Végül fontos megemlíteni, hogy az Art. 227. paragrafusa szerint az adóhatóság akkor törli az adózó adószámát, ha már kétszer, 30 napos határidővel felszólította a céget a beszámoló közzétételére, de ezek sikertelenül teltek el.
Ezután az adóhatóság megszünteti a cég adószámát. Azonban még ebben az esetben is van lehetőség az adószám visszaszerzésére, feltéve, hogy a cég a törlésről szóló határozat véglegessé válásáig teljesíti a kötelezettségeit és közzéteszi a beszámolóját.
Ebből következően, bár az adószámtörlés nem kívánatos szankció, egy jogkövető adózó viszonylag könnyen megszabadulhat ennek a jogi következménynek a terhétől, ha eleget tesz a rá vonatkozó kötelezettségeknek. Fontos figyelniük mind a cégvezetőknek, mind pedig a könyvelőknek az adószám törlésével kapcsolatos üzenetekre. Ha ezekkel nem foglalkoznak, félvállról veszik azokat, annak legalább öt évre adóregisztrációban történő akadályoztatás lehet az eredménye. Ez egyetlen jelent azzal, hogy az illető nem alapíthat, vezethet céget. Bizonyos esetekben ez lehet akár hat-hét év is, ugyanis az öt év az adószám törölt státuszának vége számít, nem pedig a kezdete. Gyakorlatban több olyan esetet láttunk már, amikor az adószám törlése után egy-két év múlva törölte csak a cégbíróság a céget, és egészen addig az adószám státusza törölt volt.
Nagyon figyeljen cége székhelyére, a legtöbb adószámtörlés oka szinte mindig ez!
