1. Minimálbér 2026-ban: honnan indulnak a számok?
A friss bérmegállapodás szerint 2026. január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 373 200 forintra emelkedik.
Járulék- és adókedvezmény nélkül a minimálbér nettó összege 214 662 forint, a garantált bérminimum nettója 248 178 forint lesz.
Fontos kiindulópont: a minimálbér nemcsak a dolgozók bérét határozza meg, hanem szabályozási „kapaszkodó” rengeteg TB- és adójogi előírásnál is – minimum járulékalapok, jogosultsági küszöbök, kedvezményplafonok, korlátok kapcsolódnak hozzá.
2. A minimálbér TB-szerepe 2026-tól
A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2026-tól több ponton „bemenő érték” a társadalombiztosítási szabályokban, például:
-
biztosítási kötelezettség egyes megbízási és egyéb jogviszonyoknál,
-
egyéni és társas vállalkozók minimum járulékalapja,
-
mezőgazdasági őstermelők járulékfizetése,
-
bizonyos ellátások (pl. korhatár előtti ellátás) kereseti korlátja,
-
rehabilitációs hozzájárulás számított összege,
-
szochokedvezmények havi maximum alapja.
A minimálbér-emelés ezért automatikusan magával húzza a TB-hez kapcsolódó küszöböket és minimumokat is.
3. Mezőgazdasági őstermelőn túl: biztosítási küszöb megbízási jogviszonyban
A Tbj. szerint a megbízási jogviszonyban, illetve más, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban dolgozó személy akkor válik biztosítottá, ha az adott jogviszonyból származó, járulékalapot képező havi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.
2026-tól ez konkrétan:
-
a biztosítási küszöb 96 840 forint (322 800 × 30%),
-
naptári napra vetítve 3 228 forint/nap.
A gyakorlatban ez azt jelenti:
-
ha egy megbízási szerződés alapján a havi díj 96 840 Ft alatt marad, a megbízott TB-szempontból általában nem válik biztosítottá ebben a jogviszonyban;
-
ha a jövedelem eléri vagy meghaladja a küszöböt, a jogviszony biztosítással jár, és mind a járulék-, mind a szochofizetési kötelezettség beáll.
Ez a változás azoknál a cégeknél lesz éles, ahol sok a kisebb összegű megbízási szerződés, illetve többes jogviszonyban álló munkavállalókat foglalkoztatnak.
4. Minimum járulékalap az egyéni és társas vállalkozóknál
Az egyéni és társas vállalkozók szempontjából a minimálbér változása a járulék- és szochofizetési minimum miatt lesz különösen fontos.
A biztosított, többes jogviszonyban nem álló:
-
egyéni vállalkozó, vagy
-
társas vállalkozó (pl. ügyvezető, személyesen közreműködő tag)
minimum havi kötelezettsége 2026-tól:
-
minimum járulékalap: 322 800 vagy 373 200 Ft,
-
minimum szochoalap: 322 800 vagy 373 200 Ft,
attól függően, hogy a főtevékenység középfokú végzettséget / szakképzettséget igényel-e (utóbbi esetben a garantált bérminimum az irányadó).
Lényeges újdonság, hogy 2026 januárjától megszűnik a szociális hozzájárulási adónál alkalmazott 112,5%-os szorzó – vagyis a szocho alapja a vállalkozóknál nem lesz magasabb a járulékalapnál, hanem azzal megegyező összeg lesz.
Ez egyszerre jelenthet:
-
adminisztratív egyszerűsítést (ugyanarra az összegre számoljuk a járulékot és a szochót);
-
és sokaknak könnyebb tervezhetőséget a havi fix terhek kalkulációjánál.
5. Munkaviszony, őstermelő, KATA: mire lehet még számítani?
A minimálbér-emelés érinti – a részletszabályok pontosításával – több más TB-hez kötött tétel összegét is, például:
-
a munkaviszonyban álló dolgozók minimum járulékalapját,
-
a biztosított mezőgazdasági őstermelők által fizetendő járulékokat,
-
a kisadózó egyéni vállalkozók ellátási alapját,
-
a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási megállapodások díjalapját,
-
a szochokedvezmények havi maximum alapját,
-
a korhatár előtti ellátásban / szolgálati járandóságban részesülők kereseti korlátját,
-
a rehabilitációs hozzájárulás mértékét.
A részletes, pontos összegek a végleges kormányrendelet megjelenésével lesznek teljesen láthatók, de az irány egyértelmű: ahol eddig is minimálbérhez kötötték a számítást, ott 2026-tól magasabb küszöbökkel kell dolgozni.
