A startupokról gyakran a kockázati tőke, az üzleti angyalok és a több száz milliós befektetési körök jutnak először eszünkbe. A magyar valóság azonban ennél jóval földhözragadtabb: a startupvállalkozások jelentős része továbbra is elsősorban az alapítók saját pénzéből építkezik.
A Központi Statisztikai Hivatal 2026. augusztus 10-én frissített adatai szerint 2025-ben a startupvállalkozások 75,8%-a használt alapítói saját vagyont finanszírozási forrásként. Eközben a kockázati tőkét igénybe vevő vállalkozások aránya 8,9%-ra csökkent. A 2021-ben mért 17,6%-hoz képest ez már igen jelentős változás.
A számok azért is érdekesek, mert megmutatják: a startup cégek világa nem kizárólag a látványos befektetési körökről szól. Sok innovatív vállalkozás jóval hagyományosabb módon teremti elő a működéshez szükséges pénzt.
Miből finanszírozzák magukat a magyar startupok?
A KSH legfrissebb startupstatisztikája több finanszírozási forma használatát is vizsgálta.
| Finanszírozási forrás | 2023 | 2025 |
|---|---|---|
| Alapítók saját vagyona | 75,3% | 75,8% |
| Család, barátok támogatása | 13,3% | 15,6% |
| Kockázati tőke | 11,8% | 8,9% |
| Állami támogatás | 6,1% | 8,7% |
| Banki kölcsön | 3,7% | 6,2% |
| Üzleti, angyalbefektető | 3,8% | 5,0% |
| Inkubátor, akcelerátor | 6,2% | 6,0% |
| Közösségi finanszírozás | 0,5% | 0,2% |
Forrás: KSH, startupvállalkozások finanszírozási forrásai. Egy vállalkozás több finanszírozási forrást is használhatott, ezért az arányok nem adódnak össze 100%-ra.
A kép első pillantásra meglepő lehet. Miközben a kockázati tőke használata visszaszorult, több más külső finanszírozási forma szerepe nőtt.
A saját tőke továbbra is messze a legfontosabb
A legstabilabb elem az alapítók saját vagyona. 2019-ben a startupok 78,9%-a használt ilyen finanszírozást, 2025-ben pedig még mindig 75,8%-uk.
Ez azt mutatja, hogy egy startup indulásakor a külső finanszírozás megszerzése korántsem automatikus. Az alapítóknak gyakran saját megtakarításból kell eljutniuk legalább addig a pontig, ahol már működőképes terméket, szolgáltatást, ügyfélkört vagy növekedési potenciált tudnak bemutatni.
Ebben a szakaszban különösen fontossá válik a megfelelő pénzügyi tervezés. Egy jól elkészített üzleti terv nemcsak a vállalkozó saját döntéseit segíti: később egy bank, pályázati értékelő vagy potenciális befektető számára is alapvető dokumentummá válhat.
Látványosan visszaesett a kockázati tőke szerepe
A legerősebb változás a kockázati tőkénél látható.
2021-ben a KSH adatai szerint a startupok 17,6%-a vett igénybe kockázatitőke-finanszírozást. Ez az arány:
- 2022-ben 14,8%,
- 2023-ban 11,8%,
- 2025-ben pedig már csak 8,9% volt.
Vagyis néhány év alatt lényegében megfeleződött a kockázati tőkét használó startupok aránya.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy eltűnt volna a kockázati tőke Magyarországról. Inkább arra utal, hogy a startupok finanszírozási szerkezetében kisebb szerepet tölt be, mint néhány évvel korábban.
A kérdés európai szinten is napirenden van. Az Európai Unió 2026-ban külön vizsgálta, milyen akadályok nehezítik a kockázati és növekedési tőkealapok működését.
Közben erősödött a banki finanszírozás
Éppen az ellenkező irány látható a bankhiteleknél.
2019-ben mindössze 3,5% volt azoknak a startupoknak az aránya, amelyek banki kölcsönt használtak. 2023-ban még csak 3,7%, 2025-ben viszont már 6,2% volt ez az érték.
Ez startupkörnyezetben azért érdekes, mert egy induló, még bizonytalan bevétellel rendelkező vállalkozás finanszírozása hagyományosan nagyobb kockázatot jelenthet a bank számára.
Egy vállalkozásnak ezért hitelfelvétel előtt nemcsak a kamatot kell vizsgálnia. A fedezet, a múltbeli pénzügyi teljesítmény, a cash flow, a saját forrás és a hitelbírálati feltételek ugyancsak meghatározók lehetnek. A vállalkozói hitelfelvételnél figyelembe veendő szempontokat ezért már a finanszírozási terv kialakításakor érdemes áttekinteni.
Az állami támogatások súlya is növekedett
Az állami támogatást használó startupok aránya 2023-ban 6,1% volt, 2025-ben viszont már 8,7%.
A startupok számára az ilyen forrás különösen értékes lehet, hiszen egy vissza nem térítendő támogatás nem jár tulajdonrész átadásával, és megfelelő konstrukció esetén a hitelhez képest is kisebb pénzügyi terhet jelenthet.
Ugyanakkor a pályázati pénz nem „ingyenpénz”. A támogatások felhasználása általában szigorú célokhoz, elszámolási feltételekhez és határidőkhöz kötött.
A magyar piacon jelentős összegű konstrukciók is megjelentek már: például innovatív startupok számára 100–400 millió forintos vissza nem térítendő támogatási lehetőség is rendelkezésre állt.
Egyre több startup támaszkodik családra és barátokra is
Kevésbé látványos, de érdekes tendencia a család és a barátok szerepének erősödése.
2019-ben a startupok 12,6%-a jutott ilyen forráshoz, 2023-ban 13,3%, 2025-ben pedig már 15,6%.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy körülbelül minden hatodik vizsgált startup használt családi vagy baráti pénzügyi segítséget.
Ennek azonban van egy könnyen elfelejtett jogi oldala. Nem mindegy, hogy a pénz:
- kölcsön,
- ajándék,
- tőkeemelés,
- tagi kölcsön,
- vagy tulajdonszerzés ellenértéke.
Már kisebb összegeknél is célszerű írásban rendezni, milyen jogcímen kerül pénz a vállalkozásba. A „majd ha beindul a cég, megbeszéljük” konstrukció később meglepően drága mondattá válhat.
Az üzleti angyalok valamelyest erősödtek
Miközben a klasszikus kockázati tőke aránya csökkent, az üzleti vagy angyalbefektetők szerepe valamelyest nőtt.
2023-ban a startupok 3,8%-a, 2025-ben már 5%-a jelölt meg ilyen finanszírozást.
Az angyalbefektető ráadásul nem feltétlenül csak pénzt hoz a cégbe. Kapcsolati hálóval, iparági tapasztalattal, üzletfejlesztési tudással vagy új piacok megnyitásával is hozzájárulhat a növekedéshez.
Cserébe azonban jellemzően részesedést és beleszólási lehetőséget kér. Ezért a finanszírozási döntés egyben tulajdonosi döntés is.
Kik alapítják a magyar startupokat?
A KSH friss adatai az alapítók összetételéről is érdekes képet mutatnak.
2025-ben:
- 12,3% volt 25 évesnél fiatalabb,
- 27,8% tartozott a 25–34 éves korosztályba,
- 28,3% volt 35–44 éves,
- 20,9% pedig 45–54 éves.
A 25 év alatti alapítók aránya látványosan nőtt: 2019-ben még csak 5,8% volt, 2025-re 12,3%-ra emelkedett.
Érdekes az is, hogy a startupalapítók 62,4%-a felsőfokú végzettséggel, további 9,3%-uk pedig tudományos fokozattal rendelkezett 2025-ben.
A startup nem feltétlenül egyszemélyes történet
A romantikus garázscég-kép sem teljesen állja meg a helyét.
2025-ben a startupok 42,1%-át egyetlen alapító hozta létre, 46%-uk mögött két vagy három alapító állt, további 11,9%-nál pedig háromnál több alapító dolgozott együtt. A külföldi alapítóval rendelkező startupok aránya 9% volt.
Több alapító esetében különösen fontos már az induláskor tisztázni a tulajdoni arányokat, a döntési jogokat, az esetleges további tőkebevonás szabályait és azt is, mi történik akkor, ha valamelyik alapító később kiszállna.
Egy gyorsan növekvő vállalkozásnál ezek a kérdések sokszor fontosabbá válnak, mint maga az induló törzstőke.
Mit üzennek a friss adatok?
A KSH számai alapján a magyar startupfinanszírozás nem egyetlen forrásra épül.
A saját pénz továbbra is messze dominál, de mellette egyre nagyobb szerepet kap a családi finanszírozás, az állami támogatás és a bankhitel. Ezzel párhuzamosan a kockázati tőkét igénybe vevő startupok aránya az elmúlt években jelentősen csökkent.
Egy induló vállalkozás számára ebből talán az a legfontosabb tanulság, hogy nem érdemes egyetlen finanszírozási lehetőségre feltenni mindent.
A saját tőke, támogatás, hitel, üzleti angyal és kockázati tőke eltérő előnyökkel, költségekkel és kockázatokkal jár. A jó finanszírozási stratégia ezért nem feltétlenül azt jelenti, hogy a vállalkozás megtalálja a legtöbb pénzt, hanem azt, hogy a megfelelő fejlődési szakaszban a megfelelő típusú pénzhez jut hozzá.
A KSH az egyes idősorok összehasonlíthatóságánál módszertani korlátozást is jelez, ezért a több év közötti változásokat tendenciaként érdemes értelmezni.
