AI Omnibus 2026: új határidők és könnyítések cégeknek

2026. július 27-én hatályba lépett az Európai Unió AI Omnibus rendelete, amely több ponton módosította és egyszerűsítette az AI Act alkalmazását.

A legfontosabb változás, hogy későbbre kerültek a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek egyes követelményei. Az önálló magas kockázatú rendszereknél 2027. december 2., míg a szabályozott termékekbe épített rendszereknél 2028. augusztus 2. lett az új alkalmazási időpont.

A hosszabb határidő azonban nem jelenti azt, hogy az AI Act egészét elhalasztották volna. Több rendelkezés már alkalmazandó, az átláthatósági követelmények ellenőrzése pedig 2026. augusztus 2-től megkezdődött.

Mi az AI Omnibus?

Az AI Omnibus az uniós digitális szabályozás egyszerűsítését célzó jogszabálycsomag része. Célja, hogy az AI Act követelményei világosabbá és arányosabbá váljanak, miközben az emberi biztonságot és az alapvető jogokat védő garanciák megmaradnak.

A módosítások többek között:

• meghosszabbítják a magas kockázatú rendszerek felkészülési idejét;
• egyes kkv-kedvezményeket kisebb középvállalatokra is kiterjesztenek;
• bővítik a szabályozási tesztkörnyezetek elérhetőségét;
• egyszerűsítik bizonyos adminisztratív kötelezettségek teljesítését;
• pontosítják az AI Act és az ágazati termékbiztonsági szabályok kapcsolatát;
• erősítik az Európai AI Hivatal egyes felügyeleti jogosultságait.

A rendelet alapvető rendszerét és a korábban megállapított vállalati feladatokat az AI Act 2026-os követelményeiről szóló összefoglalónkban már részletesen bemutattuk.

Mely AI Act-határidők változtak?

Az AI Act kockázatalapú szabályozást alkalmaz. A legtöbb hétköznapi AI-eszköz alacsony vagy minimális kockázatú, de bizonyos rendszerek jelentős hatással lehetnek az emberek jogaira, biztonságára vagy megélhetésére.

Az AI Omnibus két fő magas kockázatú kategóriánál állapított meg új időpontot.

Önálló magas kockázatú AI-rendszerek

Ezekre a követelmények 2027. december 2-től alkalmazandók.

Ide tartozhatnak például azok a rendszerek, amelyeket:

• álláspályázatok vagy önéletrajzok értékelésére;
• munkavállalók teljesítményének megfigyelésére;
• oktatási felvételi döntések támogatására;
• vizsgák értékelésére;
• hitelképesség vizsgálatára;
• biometrikus azonosításra;
• kritikus infrastruktúrák működtetésére;
• migrációs vagy határellenőrzési feladatokra

használnak.

Az Európai Bizottság iránymutatása szerint ezeknél a rendszereknél a kockázati besorolást mindig az alkalmazás tényleges célja és működési környezete alapján kell megvizsgálni.

Termékekbe épített magas kockázatú rendszerek

A gépekbe, játékokba, liftekbe, orvostechnikai eszközökbe és más szabályozott termékekbe épített magas kockázatú AI-rendszerek szabályai 2028. augusztus 2-től alkalmazandók.

A módosítás egyik célja annak elkerülése, hogy ugyanarra a technológiai megoldásra az AI Act és az ágazati termékbiztonsági előírások indokolatlanul párhuzamos követelményeket állapítsanak meg.

Miért volt szükség a halasztásra?

A magas kockázatú AI-rendszerek megfelelése összetett technikai és szervezeti feladat.

A szolgáltatóknak többek között megfelelő:

• kockázatkezelési rendszert;
• műszaki dokumentációt;
• adatminőségi ellenőrzést;
• naplózást;
• emberi felügyeletet;
• pontossági és megbízhatósági követelményeket;
• kiberbiztonsági védelmet;
• piacra kerülés utáni felügyeletet

kell kialakítaniuk.

A jogalkotó szerint a harmonizált szabványok, útmutatók és megfelelési eszközök késedelmes elkészülése jelentősen megnehezítette volna az eredeti, 2026. augusztusi határidő betartását. Az új dátumok ezért rögzített felkészülési időt biztosítanak a vállalkozásoknak.

A halasztás tehát nem törölte el a kötelezettségeket. Inkább hosszabb kifutópályát épített a felszállás elé.

Mit nem halasztottak el?

A legfontosabb félreértés az lenne, ha egy vállalkozás arra jutna, hogy 2027-ig vagy 2028-ig semmilyen AI Act-feladata nincs.

Ez nem így van.

Az átláthatósági szabályok már alkalmazandók

2026. augusztus 2-től több esetben egyértelműen jelezni kell például:

• ha az ügyfél AI-chatbottal kommunikál;
• ha egy kép, videó vagy hanganyag deepfake;
• ha érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszer működik;
• ha közérdekű szöveget mesterséges intelligencia készített megfelelő emberi szerkesztői ellenőrzés nélkül.

Az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok 2026. augusztus 2-től már megkezdték az AI Act alkalmazandó rendelkezéseinek ellenőrzését.

A reklámok és marketinganyagok jelölésével kapcsolatos gyakorlati kérdésekről az AI-reklámok uniós szabályozásáról szóló cikkünkben is írtunk.

A tiltott AI-gyakorlatok továbbra is tiltottak

Az AI Act egyes tiltásai már 2025 februárjától alkalmazandók.

Ilyen lehet többek között:

• bizonyos káros manipulatív technikák használata;
• egyes társadalmi pontozási rendszerek;
• meghatározott munkahelyi érzelemfelismerési gyakorlatok;
• arcképadatbázisok válogatás nélküli internetes gyűjtése;
• érzékeny tulajdonságok alapján történő biometrikus kategorizálás.

Egy vállalkozás tehát nem folytathat tiltott gyakorlatot arra hivatkozva, hogy a magas kockázatú rendszerek határideje későbbre került.

Milyen könnyítéseket kaptak a kisebb vállalkozások?

Az AI Omnibus célja, hogy a megfelelés költségei ne terheljék aránytalanul a kisebb piaci szereplőket.

A korábban elsősorban kkv-knak biztosított egyes könnyítéseket az úgynevezett small mid-cap, vagyis kisebb középvállalati kategóriára is kiterjesztik.

Ez jelenthet például:

• arányosabb dokumentációs követelményeket;
• egyszerűsített megfelelési folyamatokat;
• szélesebb hozzáférést szabályozási tesztkörnyezetekhez;
• kisebb adminisztrációt bizonyos nyilvántartási feladatoknál;
• több gyakorlati támogatást az uniós intézményektől.

A könnyítés ugyanakkor nem egyenlő a teljes felmentéssel. Egy kisebb vállalkozásnak is ismernie kell az általa fejlesztett, értékesített vagy alkalmazott AI-rendszerek rendeltetését és kockázatait.

A magyar cégek technológiai felzárkózását sürgető uniós irányokról az európai vállalkozások digitális átállásáról szóló elemzésünkben is olvashat.

Szabályozási tesztkörnyezetek segíthetik a fejlesztést

Az AI Omnibus bővíti a regulatory sandboxok, vagyis szabályozási tesztkörnyezetek alkalmazását.

Ezekben a vállalkozások:

• felügyeleti keretek között próbálhatják ki az AI-rendszereiket;
• piacra lépés előtt felismerhetik a megfelelési hibákat;
• gyakorlati visszajelzést kaphatnak a hatóságoktól;
• ellenőrzött környezetben tesztelhetik a kockázatkezelést;
• pontosíthatják a dokumentációt és az emberi felügyeletet.

Az Omnibus uniós szintű tesztkörnyezet kialakítását is lehetővé teszi, és szélesebb vállalati kör számára teszi hozzáférhetővé a már működő nemzeti sandboxokat.

A fejlesztés finanszírozásához kapcsolódóan érdemes figyelni a budapesti kkv-knak szóló digitalizációs támogatási lehetőségeket és az innovációk piacra vitelét segítő pályázatokat is.

Mit jelent az AI-műveltség egyszerűsítése?

Az AI Act alapján a vállalkozásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az AI-rendszereket használó munkatársak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek.

Ez nem feltétlenül jelent hivatalos informatikai képesítést. A szükséges tudás szintje függ:

• az alkalmazott rendszer típusától;
• a felhasználás céljától;
• a munkavállaló szerepétől;
• a lehetséges hibák következményeitől;
• az érintetteket fenyegető kockázatoktól.

Az AI Omnibus egyszerűsítette a vállalati AI-műveltségi követelmény megfogalmazását, miközben nagyobb szerepet adott az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az ismeretterjesztésben.

A vállalkozásoknak ettől még célszerű rövid belső oktatást és használati szabályzatot kialakítaniuk. Más szintű tudás kell egy szövegezési segédprogramhoz, és más egy álláskeresők vagy ügyfelek rangsorolását végző rendszerhez.

Az AI-rendszer bevezetése vezetői feladat is

A mesterséges intelligencia használatát nem érdemes kizárólag informatikai kérdésként kezelni.

Egy vállalati AI-projektben szerepet kaphat:

• az ügyvezetés;
• az informatika;
• a HR;
• a marketing;
• az adatvédelem;
• a kiberbiztonság;
• a jogi és compliance-terület;
• a beszerzés.

A modern vállalati AI-platformok már ügyfélszolgálati, értékesítési, elemzési és belső adminisztrációs feladatokat is összekapcsolhatnak. Erről a Gemini Enterprise vállalati AI-platformját bemutató cikkünk is jó példát ad.

A generatív AI marketingcélú alkalmazása szintén gyorsan terjed. A Mondelez AI-alapú marketingprojektje megmutatja, hogy az új technológia már nem laboratóriumi játék, hanem költség- és időcsökkentő üzleti eszköz.

Kiberbiztonság nélkül nincs megfelelő AI-megfelelés

A magas kockázatú rendszereknek nemcsak pontosan, hanem biztonságosan és megbízhatóan is kell működniük.

Problémát okozhat például:

• a tanítási vagy működési adatok manipulálása;
• jogosulatlan hozzáférés;
• bizalmas információk feltöltése;
• rosszindulatú utasítások beadása;
• a modell eredményeinek célzott torzítása;
• nem megfelelő naplózás;
• hibás hozzáférési jogosultságok;
• sérülékeny külső szolgáltatói kapcsolat.

Az AI-megfelelési projektet ezért érdemes összekapcsolni a vállalkozás információbiztonsági folyamataival. Az érintett cégeknek különösen fontos lehet a NIS2-auditra vonatkozó követelmények áttekintése.

Mit érdemes most megtenni?

A hosszabb határidő nem várakozási idő, hanem felkészülési idő.

1. Készítsenek AI-leltárt

Érdemes összeírni minden olyan rendszert, amely mesterséges intelligenciát használ:

• chatbotok;
• szöveg- és képgenerátorok;
• HR-szűrő eszközök;
• ügyfélelemző rendszerek;
• csalásfelderítő programok;
• marketingautomatizáció;
• dokumentumfeldolgozó alkalmazások;
• kamerarendszerek;
• ipari vezérlések.

2. Határozzák meg a vállalkozás szerepét

Nem mindegy, hogy a cég:

• AI-rendszert fejleszt;
• saját neve alatt hozza forgalomba;
• importálja;
• forgalmazza;
• vagy egyszerűen alkalmazza.

Ugyanaz a vállalkozás különböző rendszereknél eltérő szerepben is lehet.

3. Vizsgálják meg a kockázati kategóriát

Dokumentálni kell, hogy az adott rendszer:

• tiltott;
• magas kockázatú;
• átláthatósági kötelezettséggel érintett;
• vagy alacsony kockázatú.

A besorolás indoklását is érdemes megőrizni.

4. Vizsgálják felül a szerződéseket

Az AI-szolgáltatóval kötött szerződésben célszerű rendezni:

• a rendszer rendeltetését;
• az adatkezelést;
• a naplózást;
• az incidensek bejelentését;
• a frissítések kezelését;
• az auditálhatóságot;
• az alvállalkozók bevonását;
• az adatok exportálását a szolgáltatás megszűnésekor.

5. Legyen valódi emberi ellenőrzés

Az emberi felügyelet nem lehet puszta dekoráció.

A kijelölt személynek képesnek kell lennie:

• felismerni a hibás vagy torz eredményeket;
• felülbírálni az AI javaslatát;
• szükség esetén leállítani a rendszert;
• dokumentálni a problémákat;
• továbbítani az incidenst a felelős vezetőnek.

6. Készüljön rövid belső szabályzat

A szabályzat rögzítse:

• mely AI-eszközök engedélyezettek;
• milyen adatokat tilos feltölteni;
• mikor kötelező az emberi ellenőrzés;
• mikor kell jelölni az AI-használatot;
• ki hagyhat jóvá nyilvános tartalmat;
• ki kezeli a hibákat és incidenseket.

A felkészülést érdemes egy szélesebb céges adminisztrációs audit részeként is elvégezni.