Nem lép életbe újabb kötelező adatszolgáltatás az áfabevallások M-lapjain. A vállalkozások 2026 júliusát követően is a korábbi szabályok szerint jelenthetik a befogadott számlák adatait, vagyis nem kell kötelezően külön feltüntetniük az 5, 18 és 27 százalékos adómértékhez tartozó levonható áfaösszegeket.
A részletesebb adatok megadása ugyanakkor továbbra is lehetséges, és sok esetben kifejezetten célszerű. A pontosabb számlaszintű információkkal csökkenthető az eltérések, a NAV-megkeresések és az adategyeztetési eljárások kockázata.
A vállalkozásoknak ezért nemcsak azt érdemes megvizsgálniuk, hogy mi kötelező, hanem azt is, hogy a könyvelési rendszerükből milyen részletességű adatok állíthatók elő biztonságosan.
Mi változik az áfabevallás M-lapján 2026-ban?
A rövid válasz: a kötelező adattartalom tekintetében nem történik újabb szigorítás.
A NAV 2026. július 31-i tájékoztatása szerint a befogadott számlákra vonatkozó adatszolgáltatás továbbra is a 2026. június 30-án hatályos szabályok szerint teljesíthető.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak nem kell kötelezően adómértékenként külön feltüntetniük:
- a levonásba helyezett adóalapot;
- az 5 százalékos levonható áfát;
- a 18 százalékos levonható áfát;
- a 27 százalékos levonható áfát;
- az arányosítással érintett adóösszeget.
A lehetőség azonban továbbra is megmarad arra, hogy a vállalkozás ezeket az adatokat önkéntesen, részletesebb bontásban szerepeltesse.
Mi az áfabevallás M-lapja?
Az M-lap a ’65 jelű áfabevallás része. Ezen a vállalkozásnak számlánként kell adatot szolgáltatnia azokról a belföldi, egyenes adózás alá tartozó, befogadott számlákról, amelyek alapján áfalevonási jogot érvényesít.
Az adatszolgáltatás többek között tartalmazhatja:
- a számlakibocsátó adószámát;
- a számla sorszámát;
- a számla teljesítési időpontját;
- az adóalapot;
- az áfa összegét;
- a levonásba helyezett adó összegét;
- a módosító vagy érvénytelenítő számlák adatait.
Fontos, hogy az M-lapos adatszolgáltatás nem azonos az Online Számla rendszerben teljesített adatszolgáltatással.
Az Online Számla rendszerben elsősorban a kibocsátott számlák adatai jelennek meg, míg az M-lapon a vállalkozás által befogadott és az áfalevonás során figyelembe vett számlákról kell adatot közölni.
A két adatállományt a NAV össze tudja hasonlítani. Éppen ezért egy hibás számlaszám, eltérő adóösszeg vagy nem megfelelően kezelt módosító számla könnyen eltérést okozhat.
A hatóság egyre nagyobb figyelmet fordít az Online Számla rendszerből származó adatok ellenőrzésére, ezért a könyvelési és számlázási adatok összhangja ma már alapvető megfelelési kérdés.
Milyen részletes adatokat lehet önkéntesen megadni?
A bővített adattartalmú áfabevallásban külön mezőkben tüntethető fel a ténylegesen levonásba helyezett adó összege:
- 5 százalékos adómérték esetén;
- 18 százalékos adómérték esetén;
- 27 százalékos adómérték esetén;
- arányosítással érintett levonás esetén.
A mezők kitöltése nem kötelező, de a NAV szerint a részletesebb adatok megadásával csökkenthető a hibázás és az adategyeztetés szükségessége.
Ennek oka, hogy a részletes bontás jobban követi a vállalkozás áfaanalitikáját. Ha a könyvelési rendszerben adómértékenként külön szerepelnek az összegek, ugyanez a bontás az áfabevallásban is megjelenhet.
Így a NAV pontosabban láthatja, miből áll össze a levonásba helyezett áfa, és kisebb az esélye annak, hogy egy összesített adat mögött látszólagos vagy tényleges eltérés maradjon.
Kötelező vagy önkéntes az új bontás?
A részletes adómértékenkénti bontás továbbra is önkéntes.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga az M-lapos adatszolgáltatás is önkéntes lenne. Az M-lap kötelező adattartalmát az érintett áfaalanyoknak továbbra is teljesíteniük kell.
A két kötelezettséget érdemes elválasztani:
Kötelező lehet:
- a levonás alapjául szolgáló befogadott számla feltüntetése;
- a számla alapadatainak közlése;
- a számlához kapcsolódó adóalap és áfaösszeg megadása;
- a módosítások és érvénytelenítések jelentése.
Önkéntes:
- a ténylegesen levont áfa 5, 18 és 27 százalékos bontása;
- az arányosítással érintett levonható adó külön feltüntetése.
A vállalkozásnak tehát nem kell feltétlenül új könyvelési rendszert bevezetnie csak azért, mert ezek a mezők rendelkezésre állnak. Azt azonban érdemes ellenőrizni, hogy a jelenlegi rendszer képes-e a szükséges bontás megbízható előállítására.
Miért lehet előnyös az önkéntes részletezés?
A NAV egyre több ügyben használ automatikus adatösszehasonlítást. A hatóság összevetheti például:
- a számlakibocsátó Online Számla-adatszolgáltatását;
- a számlabefogadó áfabevallását;
- az M-lapon feltüntetett adatokat;
- a korábbi bevallásokat;
- a módosító és érvénytelenítő számlákat;
- a partner vállalkozás bevallásait.
Ha az adatok között eltérés található, a NAV először nem feltétlenül rendel el klasszikus adóellenőrzést. Ehelyett adategyeztetési eljárásban kérheti a vállalkozástól az eltérés tisztázását.
Az új NAV-adategyeztetési eljárás célja, hogy a hibákat és különbségeket a felek még az ellenőrzés előtt rendezhessék.
A részletesebb M-lapos adatszolgáltatás nem garantálja, hogy a vállalkozás soha nem kap adategyeztetési felhívást. Segíthet azonban abban, hogy a NAV rendszere pontosabban értelmezze a levonásba helyezett áfa összetételét.
Milyen eltérések okozhatnak problémát?
Az adategyeztetés hátterében gyakran nem szándékos adóelkerülés, hanem adminisztrációs vagy könyvelési hiba áll.
Ilyen lehet például:
- hibásan rögzített számlasorszám;
- elírt vagy hiányos partneradószám;
- rossz időszakban elszámolt számla;
- a számla teljes áfatartalmának levonhatóként történő kezelése;
- módosító számla figyelmen kívül hagyása;
- érvénytelenített számla levonásban hagyása;
- ugyanazon számla kétszeri könyvelése;
- az adóalap és az áfa összegének felcserélése;
- eltérő adatok a számlán és a könyvelési rendszerben;
- nem megfelelően kezelt arányosítás.
A NAV már nem kizárólag a vállalkozás saját bevallásából dolgozik. Partneradatok, számlaadatok és más nyilvántartások segítségével is képes feltárni az eltéréseket. Erről részletesebben a partneradatok alapján rekonstruált céges bevételekről szóló cikkünkben írtunk.
Mi történik a módosító és érvénytelenítő számlákkal?
Ha a vállalkozás egy befogadott számla alapján áfát vont le, majd a számlakibocsátó később módosítja vagy érvényteleníti a számlát, a változást az áfabevallásban is megfelelően kezelni kell.
A módosítás érintheti például:
- az adóalapot;
- az áfa összegét;
- a teljesítési időpontot;
- a termék vagy szolgáltatás mennyiségét;
- a korábban levonásba helyezett adó összegét.
Különösen fontos, hogy a módosító számla egyértelműen kapcsolódjon az eredeti bizonylathoz. Ha a könyvelési rendszerben a két dokumentum közötti kapcsolat nem megfelelő, az összesítő jelentésben is eltérés jelenhet meg.
A hibák egy része már a könyvelésre átadott dokumentumok rendszerezésével megelőzhető. A megfelelő szakember kiválasztásáról a könyvelőválasztás legfontosabb szempontjait bemutató cikkünkben olvashat.
Mit jelent mindez az eÁFA használóinak?
Az eÁFA-rendszer egyik fontos előnye, hogy használatával nincs szükség külön M-lapos adatszolgáltatásra. A rendszer a rendelkezésre álló számla- és pénztárgépadatokból, valamint a vállalkozás által megadott információkból segíti az áfabevallás összeállítását.
A NAV 2026 júliusában elérhetővé tette az eÁFA Tool alkalmazást is, amely támogatja:
- az Excel-sablonban előkészített adatok feldolgozását;
- az adatok ellenőrzését;
- az XML-állományok előállítását;
- az eÁFA M2M-exportfájlok elkészítését.
Az alkalmazás működését és használati lehetőségeit a NAV eÁFA Tool eszközét bemutató cikkünkben foglaltuk össze.
Az eÁFA különösen azoknak a vállalkozásoknak lehet érdekes, amelyek nagyobb mennyiségű számlát kezelnek, és szeretnék csökkenteni a kézi adatbevitelből származó hibákat.
Minden vállalkozásnak át kell térnie az eÁFA-ra?
Jelenleg nem minden vállalkozás számára kötelező az eÁFA használata. Az áfabevallás továbbra is benyújtható a hagyományos nyomtatványon, a vállalkozás és könyvelője által alkalmazott eljárás szerint.
Az átállás előtt érdemes megvizsgálni:
- milyen könyvelési programot használ a vállalkozás;
- kompatibilis-e a rendszer az eÁFA-val;
- mekkora a havi számlamennyiség;
- van-e szükség egyedi áfakorrekciókra;
- hogyan kezelik az arányosítást;
- ki végzi az adatok ellenőrzését;
- rendelkezésre állnak-e a megfelelő felhasználói jogosultságok.
A NAV elektronikus rendszereinek fejlesztése hosszabb folyamat része. Az ÁNYK fokozatos kivezetéséről és az új megoldásokra történő felkészülésről a közelgő ÁNYK-átállást és az eÁFA 2.0 rendszerét bemutató cikkünkben írtunk.
Mi a helyzet az alanyi adómentes vállalkozásokkal?
Az alanyi adómentes vállalkozások főszabály szerint nem számítanak fel áfát, és a beszerzéseik áfatartalmát sem vonhatják le. Emiatt rendszeres M-lapos adatszolgáltatási kötelezettségük általában nincs.
Előfordulhatnak azonban olyan különleges ügyletek, amelyek miatt egy alanyi adómentes vállalkozásnak is áfabevallást kell benyújtania. Ilyen lehet például egyes külföldi szolgáltatások igénybevétele vagy közösségi ügyletek teljesítése.
Az alanyi adómentesség 2026-os, 20 millió forintos bevételi határáról és a kapcsolódó változásokról a 2026-os egyéni vállalkozói adószabályokat összefoglaló cikkünkben olvashat.
Mit érdemes most egyeztetni a könyvelővel?
A szabályok változatlansága nem jelenti azt, hogy a vállalkozásnak semmilyen teendője nincs. Érdemes ellenőrizni, hogy a könyvelési és számlázási folyamatok megfelelően támogatják-e a pontos adatszolgáltatást.
A következő kérdéseket célszerű átbeszélni a könyvelővel:
- Milyen módon készül jelenleg az áfabevallás?
- Használja-e a vállalkozás az önkéntes, részletes M-lapos mezőket?
- A könyvelési program automatikusan elő tudja-e állítani az adómértékenkénti bontást?
- Hogyan történik az Online Számla-adatok és a könyvelés egyeztetése?
- Ki ellenőrzi a módosító és érvénytelenítő számlákat?
- Miként kezelik a részben levonható áfát?
- Érdemes lenne-e áttérni az eÁFA használatára?
- Hogyan értesül a vállalkozás egy NAV-adategyeztetési felhívásról?
- Ki felel az eltérések határidőn belüli tisztázásáért?
A NAV által bevezetett automatizmusok és adminisztrációs könnyítések egyre több feladatot tehetnek egyszerűbbé, de a könyvelési alapadatok pontosságát továbbra sem helyettesítik.
Összegzés
Az áfabevallás M-lapjának kötelező adattartalma 2026 júliusában nem szigorodott tovább. A vállalkozásoknak nem kell kötelezően külön bontásban megadniuk az 5, 18 és 27 százalékos adómértékhez kapcsolódó levonható áfaösszegeket.
A részletesebb mezők használata azonban továbbra is lehetséges, és a NAV szerint segíthet csökkenteni a hibákat, az adateltéréseket és az adategyeztetési eljárások kockázatát.
A vállalkozásoknak ezért érdemes a könyvelőjükkel közösen megvizsgálniuk, hogy a jelenlegi könyvelési rendszer képes-e megbízhatóan előállítani a részletes adatokat. Nagyobb számlamennyiség esetén az eÁFA-rendszer és az új eÁFA Tool használata is megfontolandó lehet.
A digitális adóellenőrzés világában nem feltétlenül az a legjobb megoldás, amely a legkevesebb adatot tartalmazza. Sokszor az a biztonságosabb, amelyben a NAV ugyanazt a részletes és következetes képet látja, mint a vállalkozás saját könyvelésében.
Jelen cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül adózási, számviteli vagy jogi tanácsadásnak. Egyedi ügyben célszerű könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérni.
