A nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt a legtöbben munkaviszonnyal, vállalkozói jogviszonnyal vagy más biztosítási jogviszonnyal szerzik meg. Van azonban olyan helyzet, amikor valakinek hiányzik néhány hónap vagy év, esetleg egy korábbi tanulmányi időt szeretne beszámíttatni. Ilyenkor merülhet fel a szolgálati idő vásárlása.
Ez nem azt jelenti, hogy bárki bármikor „bevásárolhat” magának nyugdíjéveket, mint a boltban egy akciós csomagot. A szabályok pontosan meghatározzák, ki, milyen jogcímen, milyen időszakra és mennyiért köthet megállapodást.
2026-ban ez különösen azoknak lehet fontos, akik nyugdíj előtt állnak, korábban kimaradtak a biztosításból, nappali felsőoktatási tanulmányokat szeretnének elismertetni, vagy vállalkozóként szeretnék jobban átlátni, mennyire lesz rendben a saját nyugdíjhelyzetük.
Mit jelent a szolgálati idő vásárlása?
A szolgálati idő vásárlása hivatalosan megállapodás kötését jelenti. Az érintett személy a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál kezdeményezheti a megállapodást, és a szabályok szerint nyugdíjjárulékot fizet azért, hogy az adott időszak a nyugdíjnál figyelembe vehető legyen.
A szolgálati idő azért fontos, mert az öregségi nyugdíjhoz meghatározott időtartam szükséges. A teljes öregségi nyugdíjhoz általában legalább 20 év, a résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő kell. Ha ez nincs meg, akkor a nyugdíjigény elutasításra kerülhet, vagy csak résznyugdíjra lehet jogosultság.
A megállapodás tehát sok esetben nem kényelmi extra, hanem egy utolsó kapaszkodó lehet. Olyan, mint amikor a vonat már bent áll az állomáson, és kiderül, hogy még hiányzik egy jegy a felszálláshoz.
Mikor lehet szolgálati időt vásárolni?
A szabályozás többféle helyzetet különböztet meg. Nem mindegy, hogy valaki most nem biztosított, régi egyetemi éveket szeretne elismertetni, vagy már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de hiányzik néhány év a jogosultsághoz.
Megállapodás köthető például akkor, ha valaki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, és a jövőre nézve szeretne szolgálati időt, valamint nyugdíjalapot képező jövedelmet szerezni.
Külön szabály vonatkozik a felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton folytatott tanulmányokra. Ilyenkor bizonyos feltételekkel a tanulmányi idő szolgálati időként elismertethető.
Van olyan lehetőség is, amikor valaki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de a teljes vagy résznyugdíjhoz szükséges 15 vagy 20 évből legfeljebb 5 év hiányzik. Ebben az esetben a hiányzó idő egy összegben megvásárolható, de szigorú határidővel.
Emellett speciális szabályok vonatkoznak az 1998-ban gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadságra, valamint bizonyos doktoranduszokra is.
Mennyibe kerül 2026-ban?
A legfontosabb szám a 22 százalék. Több megállapodástípusnál a fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék, az alapja pedig legalább a megállapodás megkötésekor érvényes minimálbér.
2026-ban a minimálbér 322 800 forint. Ennek 22 százaléka 71 016 forint, vagyis a minimális havi fizetési kötelezettség nagyságrendileg ennyi lehet azoknál a megállapodásoknál, ahol a minimálbér az alap.
Ha valaki magasabb jövedelmet választ alapként, akkor természetesen a fizetendő összeg is magasabb. Például 480 000 forintos választott jövedelem esetén a 22 százalékos járulék havi 105 600 forint.
Ez már nem aprópénz. Éves szinten a minimálbér alapján fizetett járulék is több mint 850 ezer forint körüli terhet jelenthet. Ezért a döntés előtt érdemes számolni, és nem csak azt nézni, hogy „szerezhető-e” szolgálati idő, hanem azt is, hogy anyagilag megéri-e.
A jövőre kötött megállapodás
Az egyik lehetőség azoknak szól, akik jelenleg nem állnak biztosítási jogviszonyban, nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, és szolgálati időt, valamint nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szeretnének szerezni.
Ez a megállapodás csak a jövőre nézve köthető. Vagyis nem arra való, hogy valaki évekkel korábbi üres időszakokat utólag betömjön vele.
A fizetés havonta történik, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. Ez fontos határidő, mert a fizetés elmulasztása a megállapodás megszűnéséhez vezethet.
Vállalkozói szemmel ez különösen azoknál lehet érdekes, akik egy ideig nem működtetnek aktív vállalkozást, szüneteltetik tevékenységüket, külföldi élethelyzetből térnek vissza, vagy valamilyen átmeneti okból kiesnek a biztosításból. Ilyenkor a nyugdíj szempontjából nem mindegy, hogy az üres időszak később lyukként jelenik-e meg.
Felsőoktatási tanulmányok beszámítása
Sokan nem gondolnak rá, de bizonyos nappali felsőoktatási tanulmányok ideje is elismertethető szolgálati időként, ha a feltételek teljesülnek. Ez vonatkozhat az 1997. december 31-ét követő időszakban folytatott nappali tanulmányokra, ideértve a doktoranduszképzést is.
Itt a megállapodás visszamenőleges időre is köthető, vagy akár a hallgatói jogviszony fennállása alatt is. Ha visszamenőlegesen történik a megállapodás, akkor a járulékot egy összegben kell megfizetni. Ha a tanulmányok alatt kötik, akkor havi fizetés is felmerülhet.
A járulék alapja ebben az esetben a megállapodás megkötésekor érvényes minimálbér, a mérték pedig 22 százalék.
Ez azoknak lehet érdekes, akik hosszabb nappali tanulmányi időszak után később azt látják, hogy a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejük szűkösebb, mint gondolták. Itt is igaz: nem automatikus csodagomb, de fontos lehetőség.
Ha már megvan a nyugdíjkorhatár, de hiányzik pár év
A legérzékenyebb helyzet az, amikor valaki már betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a nyugdíj megállapításához nincs elég szolgálati ideje.
Ha a teljes vagy résznyugdíjhoz szükséges időből legfeljebb 5 év hiányzik, akkor lehetőség nyílhat a hiányzó szolgálati idő megvásárlására. Ez azonban csak a nyugdíjigény elbírálásáról szóló határozathoz kapcsolódóan, meghatározott határidőn belül történhet.
A határidő különösen fontos: a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet lépni. Ha ez elmegy, az adott lehetőség elveszhet.
A fizetendő összeg itt a megvásárolandó napok számától függ. A számítás alapja a minimálbér harmincad része, szorozva a hiányzó napok számával, majd ennek 22 százaléka.
Ez a gyakorlatban nagyobb, egyösszegű fizetést is jelenthet. Tehát aki ilyen helyzetbe kerül, annak gyorsan, de nem kapkodva kell dönteni. Itt a naptár nem dekoráció, hanem főszereplő.
Mi a helyzet a doktoranduszokkal?
A szabályok a doktoranduszokra is tartalmaznak külön lehetőséget. 2025. június 20-ától bizonyos biztosítási jogviszonyban álló doktoranduszok megállapodást köthetnek szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, ha a nyugdíjalapot képező jövedelmük nem éri el a kötelező legkisebb munkabért.
Ez a szabály azért érdekes, mert a fiatal kutatói, doktoranduszi élethelyzetekben gyakran nem a nyugdíj az első gondolat. Pedig a későbbi nyugdíj szempontjából ezek az évek is számíthatnak.
A doktoranduszok esetében különösen érdemes szakértői tájékoztatást kérni, mert többféle megállapodási lehetőség is felmerülhet, és nem mindegy, hogy az adott időszak szolgálati időként, illetve jövedelemként hogyan számít majd be.
Vállalkozóknak miért lehet fontos?
A vállalkozók gyakran a jelenlegi cash flow-ra, adóra, járulékokra, ügyfelekre és működési költségekre figyelnek. Ez érthető. A nyugdíj viszont csendben épül vagy éppen csendben hiányosodik.
Egy egyéni vállalkozó, társas vállalkozó vagy ügyvezető esetében különösen fontos, hogy legyen tiszta kép a biztosítási jogviszonyról és a járulékfizetésről. Nem mindegy, hogy valaki főállású vállalkozó, mellékállású vállalkozó, társas vállalkozóként működik, munkaviszony mellett vállalkozik, vagy éppen szünetelteti a tevékenységét.
A szolgálati idő vásárlása nem helyettesíti a rendezett járulékfizetést, de bizonyos élethelyzetekben kiegészítő megoldás lehet. Főleg akkor, ha valaki időben észreveszi, hogy hiány keletkezhet.
A legrosszabb verzió az, amikor ez csak nyugdíjigényléskor derül ki. Akkor már szűkebb a mozgástér, és a határidők is sokkal idegesebben ketyegnek.
Mit érdemes ellenőrizni?
Első lépésként érdemes lekérdezni vagy átnézni a szolgálati időre vonatkozó adatokat. Ha valaki nem biztos abban, hogy mely időszakai számítanak be, ne érzésből döntsön.
Második lépésként tisztázni kell, hogy milyen jogcímen jöhet szóba a megállapodás. Nem mindegy, hogy jövőre szóló szolgálati idő szerzéséről, felsőoktatási tanulmányról vagy nyugdíjkorhatár betöltése utáni hiányzó idő pótlásáról beszélünk.
Harmadik lépésként számolni kell. A 22 százalékos járulék és a 2026-os minimálbér alapján a havi teher jelentős lehet. Egyösszegű fizetésnél pedig akár milliós nagyságrendű összeg is kijöhet.
Negyedik lépésként érdemes szakemberrel egyeztetni. A nyugdíjszabályok olyanok, mint egy régi iroda irattára: minden megvan valahol, csak nem biztos, hogy elsőre ott, ahol keressük.
A szolgálati idő vásárlása 2026-ban is fontos lehetőség lehet azoknak, akiknek hiányzik valamennyi idő a nyugdíjjogosultsághoz, vagy bizonyos korábbi időszakokat szeretnének elismertetni.
A legfontosabb tudnivaló, hogy nem általános, korlátlan lehetőségről van szó. A jogcím, az időszak, a fizetési mód, a határidő és a fizetendő összeg mind eltérhet.
A vállalkozóknak és cégvezetőknek különösen érdemes figyelniük erre, mert a biztosítási jogviszony, a járulékfizetés és a szolgálati idő később közvetlenül befolyásolhatja a nyugdíjhelyzetet.
A jó döntéshez nem elég annyi, hogy „lehet venni szolgálati időt”. A valódi kérdés az, hogy kinek, mikor, milyen jogcímen, mennyiért, és várhatóan megéri-e. Ez már nem nyugdíj-matek, hanem életpálya-tervezés, csak kicsit több hivatalos papírral.
